A hálaadás az amerikaiak körében a család, a megnyugvás ünnepe. Mig Halloween a jelmezekről, az őrült diszletekről szól, s a karácsony egy vásárlási őrülettel egyenlő, addig a hálaadás valóban arról szól, amiért ez az ünnep megszületett. A távol élő családtagok ilyenkor összejönnek, s a teritett asztal mellett adnak hálát az elmúlt évért.
Jó előre lefoglaltam a repülőjegyemet Atlantába, ahol az idei ünnepet töltöttem barátnőméknél. A gépen most nem a business utasok ültek, hanem családok 2-3 gyerekkel, nagyszülővel, kutyával. A hálaadási vacsorát egy pezsgő, élettel-teli kolumbiai család körében töltöttem, ugyanis barátnőm férje innen származik. Volt pulyka, sonka, dél-amerikai köretek, no meg persze édesség. A házban már állt a karácsonyfa (a déli népek is egy hónapig ünneplik a karácsonyt), a háttérben ütemes salsa-zene szólt. A család apraja-nagyja összejött: nagynénik és nagybácsik, unokatestvérek, barátok, s a barátok barátai mint én.
Hála. Jó megállni egy pillanatra és listát késziteni az áldásainkról. Mert bár a sérelmeinket, hiányainkat könnyebb észrevenni, azért mindannyiunk életében van helye a jónak is.
Közben ma már advent első vasárnapja van, a várakozás ideje. Várakozz, élvezd a készülődést az ünnepre, készitsd a szived a szépre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése