Február 14-e Valentin-nap. Odahaza pár éve tört be az amerikai őrület, a szerelmesek szirupos, szivecskés ünnepe. Ideát kicsi régebbi hagyománya van ennek a napnak, s nem is annyira a párok ünnepe, hanem mindenkié: egymást szerető barátoké, testvéreké, gyermekeké. A karácsonyi felhajtás után ez a következő ünnep, amire az amerikaiak készülnek. Míg a karácsony az ajándékozásról szól inkább, addig a Valentin-nap próbál valóban a szeretet és a szerelem ünnepe lenni. Persze az üzletek most is jó előre fel vannak töltve szív alakú csokival, piros virágokkal, s minden mással, ami ajándékként szóba jöhet. Az éttermekben erre az estére nehéz helyet foglalni, ugyanis hagyományosan a párok közös vacsorával zárják a napot. Love feliratok és szivecskék mindenütt: a házak ablakában, a tanárom pulcsiján, a sütik tetején a cafeteriában. Ám valahogy mégsem annyira erőltetett és csöpögős az egész, mint otthon.
Az egyetemen anti-valentinnapi bulit szerveztek, ahol az éppen páratlanul tengődő diákok szivecske alakú sütiket pusztíthattak el, vagy éppen az ex-párjuk fotóját használhatták céltáblának. Nem is olyan rossz ötlet.
Jómagam se a páros vacsorás, se az antipartin nem vettem részt. Ám mégis sikerült túlélnem ezt a napot, mint oly sok másat is korábban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése