Most két olyan filmről akarok szólni, ami a tanulmányainkat támogatja. Az egyiket órai keretek között néztük meg, a másikat én találtam. Ez előbbi vidám, ironikus hangulatú, az utóbbi realisztikus és kicsit elkeseritő. Mindkettő a sajtó erejéről, hatásáról szól.
Thank you for Smoking (Köszönjük, hogy rágyújtott!) a cime az órai filmnek. PR-tárgyam keretében néztük meg, aztán kritikát is kellett irni hozzá. A film a dohányipar kommunikációját veszi górcső alá, bemutatva az iparági és a vele szembenálló kormányzati érdekeket.
A dohányipar vezető szóvivőjének az életén keresztül látjuk ennek a business-nek a szélsőségeit, néha pedig emberi vonásait. Az egyik ellentmondásos eleme a filmnek, hogy a dohányreklámokban szereplő Marlboro Man éppen tüdőrákban szenved, s haldoklik. Az igazi furcsaság, hogy ez a valóságban is igy volt: a Marlboro több ismermert reklámarca 5o éves korában tüdőrákban hunyt el...
A másik film a Nothing but the Truth (A láncra vert igazság). Ez a film egy újságirónő valós történetén keresztül mutatja be a sajtó szenzációéhes működését, s az ezzel néha ellentétes kormányzati, nemzetbiztonsági érdekeket. Mi az igazság? Nyilvánosságra kell-e azt hozni mindenek felett? A nemzeti érdekek vagy a egyéni, személyes adatok védelme számit? Ezek a film főbb kérdései.
Az Amerikai Alkotmány egyik sokat emlegetett és vitatott cikkelye a szabad vélemény-nyilvánitásról, a 'free speech'-ről szól. A film is érinti ezt a kérdést.
A film nem túl vidám, de nagyon emberi. Számomra hihetetlen, ahogy a főhős újságirónő a végletekig kitart és nem adja ki az informátorát. Free speech, de mellette védi a forrása anonimitását. Kicsit abszurd a kettő együtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése