Működik

A skype állapotjelentésemhez irtam nemrég: Cleveland - működik.
Bármilyen meglepő, de egy hónap után otthon érzem itt magam, ráálltam a mindennapok zajlására, találtam barátokat, sok segitő ismerőst, kiismerem magam a környéken.
Amikor elindultam, nem tudtam mi vár rám. Csak éreztem, hogy indulni kell, mert valami célja van az utamnak. Irtam is erről, hogy amolyan zarándokút ez most nekem, megérkezni önmagamhoz, a belső céljaimhoz, s eltávolodni a hajtós, külső körülményeknek megfelelni akaró létemtől.

Működik, mert bár egyedül vagyok, de mégsem járok egyedül az úton. Van AKI megsegit, irányit, mégha nem is mindig tetszik ez. De tudom, hogy elérem a célt, s egy irányba mutat, ami most velem és bennem történik.

Legjobban talán egy ének foglalja össze, amit épp most vasárnap is énekeltünk a templomban.

"Az Úr csodásan működik, De útja rejtve van,
Tenger takarja lábnyomát, Szelek szárnyán suhan.
Mint titkos bánya mélyiben, Formálja terveit,
De biztos kézzel hozza föl, Mi most még rejtve itt."

Halloween

Aki azt gondolja, hogy korai még halloweenről beszélni, az téved. Az itteni házak már ünnepi diszben pompáznak.

Az amerikaiak tudnak ünnepelni: külön üzletek szakosodtak a partikellékekre, jó előre beszerezhető minden jelmez, dekoráció. Külön Halloween üzleteket is találni, ahol már két hónappal a történések előtt megtalász mindent.
Aki időben tervez, az már most kidekorálta a házát. Az utcákon járva elég meglepő dolgokat találni. A sárga tök, krizantén a legpuritánabb diszités errefelé. A bevállalósabbak boszorkányokkal és madárijjesztőkkel aggatják tele a ház bejáratát, a keritést. A legdurvább amit láttam egy komplett imitált temető volt: valódit utánzó sirkövekkel, pókhálóval, csontvázakkal, szépen elszórva a ház előkertjében.

Az az érzésem, lesz mit irnom erről a témáról, kiváncsian várom a november 1-jét, amikor a valódi ünnep lesz.

Hospital(ity)

A Cleveland Clinic legendás kórház, nemcsak a városban, hanem az egész USA-ban. Amerika legjobb kórházai között tartják számon, ami nem rossz értékelés.

A városban autózva sorozatosan a klinika épületeit találom. Már messziről látni a világito névtáblát, az épületet, a hatalmas parkolóházakat. Maga a klinika központja, a campus a belvárosban található. 4o.ooo ember (!) dolgozik itt, s évente 13 millió beteget látnak el! S teszik ezt egy nagyon jól szervezett, profi rendszerben, ahol a beteg vendégnek érezheti magát.
A legnagyobb különbség már belépés után látszik: a váró, a hall inkább hasonlit egy ötcsillagos szállodára, mint egy kórházra. Semmi hófehérség és fertőtlenitő szag. Sőt: mintha egy modern galériában járnánk, a falakon kortárs festők, fotósok képei, szobrok sorakoznak.
Az emberek mosolyogva fogadnak. Vannak önkéntesek, akik azért ácsorognak itt egész nap, hogy köszönthessenek és megkérdezzék, hogy vagy.
A szolgáltatás nem merül ki a betegkezelésben. Van itt több hotel (intercontinental), az alagsorban úgy érzed magad mint egy bevásárlóközpontban: üzletek (ajándék, újság, borok), éttermek (van itt Starbucks, McDonalds).
S a beteg sem érzi magát elveszettnek a rendszerben: rögtön belépés után bejelentkezik, s utána egymásnak adják őt az orvosok, nem neki kell keresnie, hogy éppen hová menjen és mikor.

Szóval lenne mit tanulnunk az itteni szervezésről, motivációról, beteggyógyitásról. Elég nehéz belegondolni, hogy otthon milyen körülmények között gyógyitják (?) a betegeket, s hogy milyen feltételek között kénytelenek dolgozni a legendásan profi orvosaink és nővéreink. A fizetéseket már meg sem merem emliteni: itt az orvosok ugyanúgy hosszú éveket töltenek a tanulmányaikkal, mint otthon, csak éppen a képzés diját ők fizetik. Viszont van esélyük azt kifizetni, mivel garantáltan magas fizetést kapnak majd gyakorló orvosként. S garantáltan nem lesznek fásultak és rosszkedvűek, amikor a hatszámjegyű éves dollárösszegért rá kell mosolyogniuk a betegre és megkérdezni tőle hogy van.

http://my.clevelandclinic.org/default.aspx

Clevelandben még élnek magyarok?

Ez a cime egy itt kiadott könyvnek. Az itteni cserkészek vezetője szerkesztette, s néprajzi gyűjtés anyagát tartalmazza.

A fenti kérdéssel próbál a könyv választ adni arra, hogyan érkeztek ide a magyarok, hogyan illeszkedtek be, hogyan igyekeztek megtartani a magyar szokásokat. Kis történelemlecke ez, még élő emberek által elmesélve.

Pár éve a Regös csoport fiatal tagjai (ők a cserkészeten belül a hagyományőrzést végzik) megkérdezést végzett az idősebb generáció körében. Kérdés volt példálul, hogy mire emlékeznek Magyarországról, miért jöttek el és hogyan, milyen volt a beilleszkedés. Sorra elevenednek meg a hagyományt teremtő bálok, szüreti mulatságok, karácsonyi betlehemek, húsvéti locsolások. Képek illusztrálják a fentieket. Elég vicces látni, amikor magyaros gúnyában épp locsolkodni indulnak a fiúk, miközben a háttérben a belváros felhőkarcolói magasodnak...

Szeretem az ilyen irásokat, mert testközelbe hozza a történelmet, az egyszerű emberek életét. A könyv segit megérteni azt is, hogy mikor és miért jöttek ide a magyarok. S hogy miért maradtak itt, és hogy miért őrzik még mindig a múltat, a hagyományokat.

Ovi-dolgok

Egy család kiköltözik az USA-ba, a kisgyereket beadják az oviba. Az első szülői értekezleten az óvónő mondja az anyukának:
- Vigyék el pszichológushoz a gyereket, megmagyarázhatatlan kegyetlenség, agresszivitás látszik rajta.Anyuka mondja:- Miért, miből látszott?- Égő csigát rajzolt. - mondja az óvónő.- Égő csigát? De hát ez igen egyszerű. A magyar gyerekek a csigát így hívogatják ki a házukból: Csiga-biga gyere ki, ég a házad ideki. Talán volt más is?- Hát, mindenféle sérült madarakat rajzol, például a múltkor egy vak madarat. - így az óvónő.- Hm, hogyan? Ja, igen. Ön nem hallotta azt a kedves magyar mondókát, hogy csip, csip, csóka, vak varjúcska?- Na, jó. De a csonka tehén mégiscsak durva. - Csonka tehén? Hm..., ja, igen. Egy nagyon helyes kis dalocskánk van: Boci, boci tarka, se füle, se farka.- ... és mondja, kedves anyuka! Semmi vidám, kedves dalocskát nem énekelnek a magyar gyerekek?- Dehogynem. Ott van például a Süss fel nap, fényes nap, ... kertek alatt a ludaink megfagynak.

Nemrég kaptam a fenti viccet egy diáktársamtól, gondoltam közkinccsé teszem. Már csak azért is, mert nekem is vannak itteni ovis élményeim.

Történetesen a vendéglátó családom legkisebbik tagja, Olivia most van beszokatás alatt. Nem viseli valami jól. Egyelőre a hét két utolsó napján, akkor is csak délelőtt megy az "odovába", de már hétfőn azzal ébred, hogy "Ugye ma nem megyek odovába?". Ha valakinek van ötlete, hogy lehet a nevezett problémán segiteni, szóljon. Jómagamnak sincsenek pozitiv élményei az oviról, igy nem tudok okos lenni a témában.

A magyar mondókák tényleg félelmetesek. Szoktunk mi is énekelgetni a kiscsajszival, van hogy ő spontán elkezdi, van hogy én próbálok új éneket tanitani neki. A viccben szereplő gyűjteményt a végtelenségig lehetne bőviteni. Nálunk a nagy kedvenc épp a Hinta-palinta, ami szintén elég agresszivan fejeződik be: "ugorj a Dunába!". Talán nem ártana pedagógiai szempontból megvizsgálni ezeket az ártatlan dalocskákat, vajon tényleg teljesen ártalmatlanok? Vagy csak a magyar pesszimista hozzáállást benevelő rendszer igen korai szintjét képviselik?

Aki tudja a választ, jelentkezzen.

Szüreti bál

Majnem elfelejtettem a hétvége másik nagy eseményét: szüreti bál volt a magyar reformátusoknál.

Ilyenkor ősszel sorban tartják a magyar közösségek saját szüreti báljukat. Jó alkalom ez arra, hogy összejöjjenek, egyenek valami finomságot, ami Magyarországot idézi, s hogy a csemetéiket megnézzék, amint magyar néptáncot járnak.

Nem volt ez másként idén sem. Nagy lelkesedéssel fotóztam a nekem újszerű eseményt. Hiszen hol látni otthon ilyen lelkes amatőröket, akik magyar táncot járnak amerikaiak által húzott magyar zenére?

A gyerkőcök 3 csoportban mutatták be produkciójukat, egy-egy szakmai vezető felügyeletével. A Ki mit tud-ra talán nem kerülnének be, hiszen lehetne kifogásolni a zene, a ruha, vagy a koreográfia eredetiségét. Viszont ehelyett értékeljük, hogy ők már több évtized óta ropják igy évről-évre. A folyosón találni fotókat a 4o-6o-as évekből, amikor még többen voltak, többen ropták. Mostanra már szinte alig akad első generációs kivándorló, a legtöbb gyerek nem is beszél magyarul, esetleg a nagyszülei tudnak még valamit a nyelvünkön.

Viszont kérdem én: otthon a saját közegünkben minden adott, hogy hasonlót szervezzünk, mégsem tesszük...

A tánc mellett hadd szóljak a finomságokról is. Volt itt jóféle sült kolbász, savanyúság, káposztás tészta. Desszertnek fánk, amit megrendelésre haza is lehetett vinni.

Aztán persze voltak kedves öregek és fiatalok, akik nagyon örvendtek annak, hogy egy magyar fiatal (mármint én) ide vetődik az őshazából, és velük ünnepel.

Legközelebb novemberben hálaadási bál lesz. Tudósitok majd arról is.

Svájci frank

Magyarországról kevés hir jut el hozzám, viszon azok között is élen jár az árfolyam-válságról szóló hiradás.

Hónapok óta, sőt már több éve nem tud stabilizálódni a forint. Erősödik az euró, a svájci frank, egeket dönget a dollár. A forint pedig csak esik. Ezzel párhuzamosan növekednek az árak, s növekednek a hitelek törlesztőrészletei. Érintve van szinte mindenki az országban.

Mit lehet tenni? Nem sokat. Várni, remélni. Hogy talán véget ér a csúcs, és talán képesek leszünk visszafizetni az adósságunkat. Vagy mint a lenti képen, drasztikusan átértékeljük a szükségleteinket.

Niagara-vizesés

Az imént beszámoltam a buffaloi utamról. Ennek a második része, hogy elmentünk a Niagara-vizeséshez.

Gyakorlatilag Buffalo mellett is a Niagara folyó folyik, kanyarog. A vizesést meg lehet nézni az amerikai és a kanadai oldalon is. Mi először átmentünk Kanadába, mert onnan szebb a rálátás a vizesésre. Kanada itt semmiben sem tér el az USA-tól, habár itt saját fizetőeszközük van, de mégis tudtunk amerikai dollárral fizetni. A sebességet itt európai norma szerint km-ben mérik, igy volt néhány figyelmeztető tábla, hogyan is számitódik a mérföld a km-hez képest.

A vizesés hatalmas attrakció, sok-sok turistát láttunk a világ minden tájáról. Nem ez a legmagasabb, hiszen csak 5o méter magas, viszont ezen zúdul át a legnagyobb viztömeg. Három irányból jön a viz, körülölelve egy szigetet. A legközelebbi hid neve Rainbow Bridge, nem véletlenül: itt mindig látni szivárványt.

A visszaúton némi határellenőrzés után engedtek csak be vissza, az itteni hazánkba. A vámos fejébe nem igazán fért bele, mit keres itt 7 magyar diák, két autóval. De mi tudjuk mit keresünk: érdekes látnivalókat, élményeket. Amit meg is találunk.

www.niagarafalls.ca

Buffalo

A hétvégén Buffaloban jártam. Magamtól nem hiszem, hogy erre vetődök, de mivel az ösztöndijam alapitója ott él, s több magyar diák is ott tanul, igy én is ellátogattam hozzájuk.

Buffalo New York államban van. Gyakorlatilag Clevelandtől 3-4 óra autóval. Olyan, mintha otthon Budapestről elindul haza Mándokra. Itt is keletnek tart az út, csak közben elhagyva Ohio

államot Pennsylvanian keresztül vezet az út. Végig az Erie-tó mellett, amelynek a túloldala már Kanada. Az autózást egyébként jól birtam otthon, itt még szokatlan, hogy max.1oo-11o a megengedett sebesség, szivesen túllendülne a lábam a gázpedálon néha... De hát ezt is tanulnom kell: itt nagyon szabalykövetőek az emberek.

Szóval Buffalo. Ha hasonlitanom kell, akkor ez az USA Ózdja. Van egy toplista, ami a lecsúszóban lévő városokat rangsorolja. Az első Detroit (alias Dunaújváros), mivel autóipara teljesen visszafejlődött, hatalmas a munkanélküliség. A második-harmadik helyért holtversenyben Cleveland és Buffalo versenyez. Hu, erre nem vagyok büszke. Persze a buffaloiak szerint ők vannak jobb helyen, de szerintem első látásra is látszik, hogy Cleveland jobb állapotban van.

De hogy juthatott ide ez a vidék? Nos, anno ezek voltak a nehézipar fellegvárai, például Clevelandbe a folyókon és a tavon érkezett a nyersanyag, amit a helyi gyárakban feldolgoztak. Úgy mint Miskolc kohóiban (érdekes hogy otthon meg épp Miskolcon jártam egyetemre...). Aztán a 6o-7o-es évektől kezdték leépiteni ezeket az iparágakat, s lám mostanra ezek a legelhanyagoltabb részei az államoknak. Persze volt honnan lecsúszni, ezért ezek a városok még mindig jobban állnak, mint néhány soha fejlesztést nem látott vidék.

De térjünk vissza Buffalora. A város az Erie-tó azon részén fekszik, ahol a Niagara folyó beletorkollik. Igen, nem messze (3o mérföld) a Niagara-vizseséstől. A tóparton és a folyónál magasodnak az üres gyárépületek. A folyón könnyed hidak ivelnek át.

A városban több neves egyetem is van, köztük a CTP-vel kapcsolatban lévő katolikus egyetemek közül több is egymás szomszédságában található.

Magyarok már csak nyomokban, ahogy az ipar leépült, az ittélő magyarok is elköltöztek, vagy amerikanizálódtak. A vasárnapi misét pl. egy indiai pap tartotta (elég érdekes akcentussal), s csak a közbenső énekek szóltak magyarul a néhány résztvevőnek.

Ja, és mielőtt azt gondolnánk, hogy a város tele van a névadó bölényekkel, ki kell ábrándulnunk. A telepesek kigyilkolták csaknem az összeset. A város bejáratánál áll még néhány bölényszobor, ami az eredetre emlékeztet.

Biztonsagban a neten

Az etika oran epp az sajto, media es internet etikai dolgairol ertekeztunk. Felmerult a kerdes, hogy van-e egyaltalan biztonsag a neten. A PR oramon ezzel egeszen veletlenul epp ez a kerdes merult fel. A tanarom hatarozott velemenye, s a mi egyetertesunk szerint nem beszelhetunk biztonsagrol, a szemelyes adatok vedelmerol a neten.

Ennek ellenere szinte mindenki hasznalja a net elonyeit, nem gondolva a hatranyokra. Megadjuk az eletunk legprivatabb reszleteit a kozossegi oldalakon (facebook, iwiw), kepeket toltunk fel, kommentaljuk masok fotoit. Bejelentkezeskor kinyilvanitjuk hangulatunk, vagy eppen helyzetjelentest adunk rola, eppen hol jarunk.

Egy ugyes hacker pillanatok alatt leszed rolunk minden a neten talalhato adatot. Sot, nem is kell hackernek lenni, vannak olyan weboldalak, akik ezt a szolgaltatast vegzik: osszegyujtenek minden infot a kerdeses szemelyrol.

Szoval legyunk megfontoltak, s inkabb tartozkodoak a neten. Mert ha igy haladunk, akkor nem marad maganelet es diszkrecio.

Vicces, hogy ezt epp a blogomban irom, ahol en is "kiteregetem" az eletem. Bar igyekszem ezt okosan tenni, s azert vannak dolgok, amiket megtartok magamnak :)

Nyelv-tan

Most olvastam egy konyvet, immar masodszor. A HVG adta ki, Tore Janson Beszelj! a cime.

A nyelvek kialakulasarol, eredeterol, fejlodeserol ir nagyon olvasmanyosan. Erdekesseg, hogy a bibliai teremtestol indit, a babeli zurzavaron at egy erdekes tortenelmi utazasra hiv. Vegig kovethetjuk, hogyan voltak hatassal az europai nyelvek fejlodesere a hodito romaiak, vagy eppen a nagy felfedezesek koraban a portugalok, spanyolok, angolok.

Tobb dolog is utal ra, hogy a nyelvek egy kozos torol fakadnak, hiszen minden nyelv hasonloan epul el, szavakbol, melyek mondatokat alkotnak, vannak igeidok, fonevek stb.

Erdekelt, mi hatarozta meg az angol terhoditasat, ill. mennyire van meg tere ennek a nyelvnek. Elvileg sokkal inkabb meghatarozo nyelvek is eltuntek mar a tortenelemben (mint a latin), szoval az is lehet, hogy az angol mostani hoditasa utan lesz egy angol nelkuli vilag.

A magyarrol keves szo esik, mivel ez egy kicsit kilog a sorbol, kisebb nyelvcsalad tagjakent. Viszont talaltam nehany erdekes velemenyt, ami jol lefesti nyelvunk sokszinuseget.

"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelveszek gyulekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabalyossag, tomorseg, osszhang es vilagossag."

(Erbersberg, becsi tudos 19.szazad)

Jo kerdes, hogy hova fejlodnek a nyelvek a mostani digitalis korban. Amikor rovideteseket es ekezet nelkuli szovegeket (mint en is:) gepelunk. Lehetseges, hogy egyszerusitjuk ezaltal a nyelvet, s par szaz ev mulva ragok es ekezetek nelkul irodnak a konyveink?

Addig fogadjuk meg a konyviro tanacsat, s beszeljunk!

Erdon, mezon, ket kereken

A hetvegen fantasztikus kirandulast tettunk. Vasarnap delutan a heti munkatol es tanulastol megfaradt, friss levegore vagyo magyar kulonulet 3 lelkes taggal elindult felfedezni a Cleveland melletti erdoket. S talaltunk sok csodat!

Azt hiszem jo lesz itt nekem. 10 percre lakom a fent nevezett nemzeti parktol, ami a nevet a Cuyahoga folyorol, s annak volgyerol kapta (Cuyahoga Valley National Park). Jomagam rogton az erdoszelen lakom, ahol reggelente ozeket latni az uton, vadludak tanyaznak a kozeli tonal, s egy kispatak csorgedezik a hazak kozott (az utcam neveben is benne van Meadow Brooke).

Szoval kirandulas. Kiindulasi pontuk egy csodas viadukt alatt volt, ez a State Road Bridge. Alatta a Cuyahoga folyo kanyarog, s kis erdei vasut fustol. Szo szerint, hiszen a hetvegen epp gozmozdony huzta a szerelvenyt! Lehet itt bicajozni, futni, setalni, vagy eppen a kijelolt utakon lovasturazni. Mi gyalog kezdtuk, majd bicajjal folytattuk.

Kisebb hegyek, dombok szegelyezik a volgyet, benne kanyarog a folyo es annak sok kis aga, patakja. Korabban egesz csatornarendszer volt itt, azon szallitottak az arut. Meg megvannak a zsilipek, kis kikotok.

Az erdo kezd szinesedni, csodas itt a taj havasan telen, vagy zolden nyaron. Jo volt tekerni a kiepitett utakon. Bar hianyzott az otthoni bicajom, majd probalok szerezni egy rendeset ide is (most jo penzert kolcsonoztem egyet).

A volgy kozepen van Peninsula telepules, ez volt a fo szekhelyunk. Innen lehet eszaknak es delnek turazni. A varoska olyan bekebeli, New England stilusban epult dimbes-dombos telepules. Verandas fahazak, kis tornyos karcsu templomok, hatalmas farmhazak. Tisztara nyaralohangulat.

Az igazi meglepi, hogy van itt egy farm, aminek a neve Szalay`s! Igen-igen, magyarok sokadik generacioja mukodteti, hatalmas piacszeru uzlet, ahol minden kaphato, ami kornyeken terem. Szezonja volt most a kukoricanak, almanak, kortenek.

Ha meg akartok szepet latni, nezzetek meg a park honlapjat!

http://www.npca.org/parks/cuyahoga-valley-national-park.html?adwords=1&gclid=CLrwo4WAiqQCFVNY2godbFDnGg

Nemzetkozi modi

Most kaptam egy szuper viccet, amiben bennevan az, ahogyan a vilag kulonbozo tajain gondolkodunk. Eloiteletekkel azert vigyazzunk, ez csak egy vicc!

Múlt hónapban világméretű felmérést indított az ENSZ.Egy kérdés volt:
"Kérem, mondja meg őszinte véleményét arra nézve, hogyan lehetne megoldani az élelmiszerhiányt a világ többi részén?"
A felmérés nagy kudarccal végződött!Afrikában nem tudták, mit jelent az "élelmiszer".Kelet-Európában nem tudták, mit jelent az "őszintén".Nyugat-Európában nem tudták, mit jelent a "hiány".Kínában nem tudták, mit jelent a "vélemény".Közel-Keleten nem tudták, mit jelent a "megoldás".Dél-Amerikában nem tudták mit jelent a "kérem".Az USA-ban pedig nem tudták, mit jelent a "világ többi része".

Networking

Meg mielott barki felreertene: a networking nem internetes munkat jelent, bar arrol is tudnek es talan fogok is irni. A networking atvitt ertelemben (s szakmai kifejezeskent) a kapcsolatepitest jelenti.

Epp a heten az egyik oramon lattam egy erdekes statisztikat. A sikeres vezetot az kulonbozteti meg a hatekony vezetotol, hogy joval tobb idot (csaknem a munkaido felet!) szan networkingre, azaz kapcsolatepitesere. Jogosan merul fel a kerdes, na mar most akkor celeb-managerkent a kontaktokra, hirnevre torunk, vagy pedig a munkankat akarjuk normalisan elvegezni.

Az en valaszom valahogy igy hangzik: akarhatunk tokeletesen jol dolgozni (ahogyan en is tettem), de nem feltetlenul erjuk el a sikert, a tovabblepest, mert nem menedzseljuk magunkat, s nem epitjuk a sajat johiruket (self-marketing, on-PR).

Nos, en tanulva az esetbol igyekszem jol vegezni a dolgomat, de kozben a kapcsolatepitesre is torekedni. Most, hogy szinte minden otthoni szalat el kellett vagnom, s ujra epitenem a kapcsolataimat, itt a tavolban, igyekszem ezt ugy tenni, hogy azok ne csak az ittletem alatt legyenek hasznosak, hanem akar a jovoben, hazateresem utan is!
Elertem egy olyan szintre, mind emberileg, mind szakmailag, hogy most mar pontosan tudom, mit akarok, mi jo nekem, s abba az iranyba tartva megvalogatom az embereket, informaciokat is, hogy biztosan celba erjek.

Nehany konkret pelda a kozelmultbol.
Joban lehetnek itt az osszes magyarral, akit az utamba sodor a szel. Viszont igy feloldodnek az itteni magyar kozegben, s amellett hogy az angolom se halad, magam se haladok a kituzott cel fele. Ehelyett azokkal a magyarokkal kapcsolodom, akik szakmailag elore tudnak lenditeni, vagy akiknek en tudok lenduletet adni. Igy pl. keresem a kapcsolatot az egyetemen tanito magyar professzorokkal (mert ilyen is van, tobb is!), ill. a magyar temak, s az altalam kepviselt ertekek irant erdeklodo tanarokat is probalom megtalalni. S mondhatom, sikerul!

Ja, jo talalmany az internet, mert itt kozvetlenul, virtualisan is epitheted a kapcsolataidat. Egy dolog az iwiw es a facebook, masik pedig a LinkedIn, ahol a velem azonos szakmai erdeklodesu emberek halozataba kapcsolodhatok.

As international student

Bocsanat az angol cimert, de ez fejezi ki most legjobban a kategoriat, ahova tartozom. Marha lehet kategorizalni az ittletemet.

Nemzetkozi diak vagyok, immar hivatalosan is. Nem sokan tartozunk ebbe a csapatba a JCU-n (John Carroll University), igy megbecsulnek minket. Epp a heten volt egy nyito unnepseg nekunk, kulfoldi diakoknak. Mint kiderult, 35 orszagbol vagyunk, kb.50-en, ami egy tobbezer fos egyetemnel eleg kicsi reszarany. De annal ertekesebb ez a statusz!

Meg mielott jottem, tudtam, hogy az osztondijamat is annak koszonhetem, hogy az itteni egyetemek probaljak becsalogatni a kulfoldieket. Ugyanis szint, erdekes gondolatokat, uj meglatast hozunk be.

Vagyunk is szamtalan szinben: ket csoporttarsam Afrikat kepviseli (Kenya, Nigeria), aztan Europabol nemetekkel, osztrak, roman, spanyol diakokkal ismerkedtem meg. Vannak tobben Afrikabol, pl. az egyik thai lany kedvence az itteni Balaton Etterem magyar konyhaja.

Igazan meghato volt latni az egyik csarnokban a felfuggesztett szamtalan lobogot: elso heten kiraktak azokat a zaszlokat, amelyeket mi kepviseljuk. Elmondhatom: itt most en vagyok Magyarorszag nagykovete, rajtam all, mit gondolnak rolunk!

Lesznek am rendszeres alkalmak, ahol talalkozunk a tobbi nemzettel. Nekem meg mar van is otletem, milyen progikat, eszmecsereket javasolnek, szerveznek, ha adnak ra modot. Itt minden megeshet, ez Amerika!

Master versus MBA

Ideutazasom elott a nagy kerdes ez volt: ha mar masoddiploma, akkor milyen? Illetve csak a diploma a lenyeg, vagy a kepzes es a kint-tartozkodas maga?

Az otthoni morfondirozas, palyazat es felveteli keszules eredmenye az lett, hogy az eredetileg kinezett es kitervelt MBA (Master of Business Administration) kepzes helyett egy masik, specializaltabb mesterkepzesre jottem.

De mit tud a sokat csodalt MBA es mit tud egy specializalt kepzes?
Sokat olvastam az MBA-rol, voltam errol szolo tajekoztato rendezvenyen, hallgattam eloadasokat. Az MBA presztizse nagyon jo, pl. neves cegek neves szakemberei megalapozott tudasukat koronazzak meg ezzel a diplomaval. Az MBA kereteben vegulis egy rovid ido alatt (1-1.5 ev) szerezheto meg egy atfogo tudas a kozgazdasagtan 0sszes teruleterol. Elonye, hogy sokretu, esettanulmanyokon alapszik, hatranya viszont, hogy nem specializalt, s attol hogy elvegzed, meg nem jar rogton ugyvezetoi pozicio es felsovezetoi fizetes.

De mit tudhat egy specializalt kepzes? Mi van ha szakbarbarra nevel? Nem maszok ki a meglevo szerepembol, szakmambol? Ezek a kerdesek meltan merultek fel bennem a tanulmanyaim kezdete elott.
Az itteni kepzesemmel a kommunikacio 'mestere' leszek. S nemcsak magyarul, hanem angolul, amerikaiul, a kommunikacios szakma fellegvaraban, Amerikaban! Cleveland, Cincinatti a ket ohioi varos a kommunikacios szakma kozeppontja, itt kepzik, treningelik a legjobb teveseket, radiosokat, ujsagirokat. Az en sulim is ezt a vonalat koveti, erositi.
De mit tudhatok en, tapasztalt marketingeskent es kommunikacios szakemberkent tanulni? Nos, talan jo lesz kivulrol megmerni a tudasom, kreativitasom, hogy mennyire allja meg a helyet egy idegen kozegben. Jo lesz megtanulni celzottan uzenetet gyartani, ervelni, amit az amerikaiak olyan profin csinalnak. S a vegen jo lesz egy kis palyamodositassal uj iranyt venni az otthoni terepen.

...

Vegezetul egy vicces sztori a temahoz. Epp Chicagobol utaztam Denverbe, amikor a gepen beszelgetesbe elegyedtem az egyik utitarsammal. Kiderult, hogy Chicago egyik egyetemen tanit szamvitelt, igy van ralatasa az amerikai oktatasi rendszerre, a diplomak ertekere. Arra a ketelyemre, hogy talan jobb lett volna MBA-ra mennem, ezt valaszolta:
"Ha a Starbucksban (itteni kavezolanc) akarok felszolgalni, akkor nyugodtan vegezzek MBA-t. A sok abrandos MBA-hallgato azt hiszi, hogy a diplomaval a kezeben ropkodnek majd az elso osztalyu allasajanlatok. Hat nem. Viszont ha van egy szakmam, s azt megfejelem meg specializalt kepzessel, akkor szamithatok arra, hogy a szakmam mestere leszek, s nem varom, hogy az olembe hulljon a szuper munka, hanem megtalalom a nekem valo feladatot."

...

Nos hat igy megnyugodva dolok hatra, talan megterul a befektetett energia.

CTP-sek egyutt Clevelandben

A CTP-rol mar irtam. Ez az alapitvany, amelyiknek a segitsegevel most itt vagyok. Mar az eredmenyhirdeteskor jeleztek: en egyedul leszek Clevelandben, tehat szamitanak az onallosagomra.

Tobb diak van viszon Buffaloban, 3 oranyira innen, New York allamban. Ok egyutt laknak, tobbet tudnak osszejonni, bulizni, egymast segiteni. Sot, van hogy egyutt jarnak egyetemre is.

Nos ez a hetvege alkalmat adott arra, hogy Clevelandben talalkozzunk. Atjottek ugyanis ok is a cserkesznapra. Ket autoval, 8-9 diak. Koztuk jonehany embert ismertem, de a tobbsegukkel most talalkoztam eloszor. Jo volt az elso elmenyeket megosztani. A fo tema az autoszerzes, lakastalalas, koltozos, s az egyetemi indulas, konyvbeszerzes volt.

Cleveland-ikent nem tudtam igazan meg a varost sem megmutatni nekik, hiszen meg en sem neztem korul. Igy viszont egyutt fedeztuk fel a helyet.
A belvarosban az autot elhagyva maris meglepetes ert minket: az elso utkeresztezodesnel Mindszenthy biboros szobra, mogotte egy 56-os emlekmu.
A belvarosban nem sok latnivalo van. Itt vannak a felhokarcolok, nem oly sok, de azert mutatosak. Aztan itt van a Rock and Roll Museum. Mint kiderult, Cleveland a rock hazaja, egy itteni radios nevezte eloszor rock and rollnak ezt a zenei stilust, s ezzel elindult az orulet, valamikor az 50-es evekben.
Az Erie-to a Nagy Tavak egyike, ennek a parjara is lesetaltunk. Csodas napsuteses idonk volt, nehany vitorlas hajozott ki. A partrol egesz szepnek tuntek a felhokarcolok a hatterben.

Megerkeztunk hat ide, Amerikaba. Indul a suli, az ev, kezdodik az itteni eletunk!

Legkozelebb en utazom Buffaloba, s onnet egyutt megyunk a Niagara-vizeseseshez!

Inkubator

Meg otthon, Budapesten vetitettek egy erdekes filmet, aminek Inkubator a cime. Egy amerikai magyar lany, no, Pigniczki Reka rendezte. Ujsagirokent arrol forgatott filmet, dokumentum jelleggel, hogyan elnek az Amerikaban szuletett magyarok, akik identitasukat a vasarnapi iskolaban es a cserkeszetben erositik, epitik.

Inkubator a cim, mert amolyan inkubatorban elnek ok. Nehez az identitasukat meghatarozni. Mikozben magyarul beszelnek (nehanyan eros amerikai akcentussal), s Amerikaban elnek, megis magyarnak valljak magukat es minden erejukkel igyekeznek ez a magyarsagot apolni.

Egy ilyen erofeszitesuk az itteni magyar cserkeszet, hetvegi foglalkozasokkal, nyari taborokkal. Egy ilyen cserkesztaborban eloadtak 25 eve az Istvan, a kiraly rockoperat. Most, 20 ev mulva ujra osszejonnek, hogy az egykori tizenevesek immar csaladoskent, szulokent ujra betanuljak es eloadjak a musort. Kozben jonnek a regi emlekek, az erzesek, a valtozasok. Van aki mar alig tud magyarul, s bar konnyebb neki angolul riportot adni, az eneket megis tudja magyarul.

Meghato volt ezeket a kepeket latni, a vallomasokat hallani. Nem egyszeru amerikai magyarnak lenni, hiszen nem vagy teljesen amerikai, de magyar sem.

Ajanlom mindenkinek, aki ralatast szeretne kapni az itteniek eletere, lelkuletere. Lentebb a filmelozetes.

http://www.youtube.com/watch?v=8ovyn4kBeNE

Magyar cserkesznap

Vasarnap nagy esemeny volt Cleveland hataraban, egy erdei parkban. Az amerikai magyar cserkeszek tartottak egesznapos talalkozojukat.

Magam sem gondoltam par hete, hogy ideerkezve ennyi magyarral talalkozom. Azt meg plane nem, hogy koztuk jo nehany ismerosre, ill. ismeros ismerosere lelek.

Delben ertem a helyszinre, ahol mise zajlott eppen. Altal is jol ismert ifjusagi enekekkel, csak eppen Amerikaban szuletett fiatalok es idosebbek altal enekelve. Vicces volt a cserkeszruhaba oltozott nagypapikat latni, a terdzoknis anyukakrol nem is beszelve. Nekem ez az elmeny kimaradt gyerekkoromban, en kisdobos es uttoro voltam, s ott nem volt szokas a szuloknek beoltozni.

Ebedidoben megnyitott a magyar konyha, a Pesti Kavezo. Lehetett itt langost, kurtos kalacsot, kolbaszt kapni, kremest, paprikascsirket, toltott kaposztat enni. En ez utobbibol ettem degeszre megam.

Kozben megerkeztek Buffalobol a CTP tobbi diakjai, kozuluk par ismeros, ill. tobb uj arc. Veluk toltottuk el ezt a delutant. Erdekes volt magyarorszagi magyarkent itt lenni, s eme kulonleges osztalyba tartozni.

Volt itt meg magyar kezmuves vasar, muhely a gyerekeknek. Lehetett kapni magyar konyveket, ujsagokat, magyaros ruhat, hasznalati targyakat.

A legnagyobb elmenyem, hogy otthonosan mozogtam egy olyan kozegben, amirol egy honapja Budapesten egy filmet lattam. A film cime Inkubator, s a kovetkezo bejegyzesemben irok rola.

Bemutattak a legendas cserkeszvezeto Esztinek (o maga is szerepel a fimben), s azt hiszem, rajta keresztul nem uszom meg a cserkeszetet sem, jol beszervez majd a foglalkozasokra. Igy ami nekem anno kimaradt, azt most potolom.

Eljen a 100 eves kulfoldi cserkeszet!

Kicsi kocsi megerkezett!

Identitasom kialakuloban! A legfontosabb eleme, az autom is megkerult!

Nem volt konnyu menet, mar kezdtem feladni. Ideerkezesem elott azt az infot kaptam, hogy itt az otthoninal olcsobban lehet regi, de hasznalhato autot kapni. Na lassuk, gondoltam. Internetes es ujsaghirdetesek, aztan autokereskedok. Kezdtek kiabranditani, hogy ennyi penzert (2-2500 dollar) csak ocskavasat, vagy egy rozsdas tragacsot kapok.

Instrukcionak meg megkaptam, hogy ne vegyek amerikai autot (nesze neked Ford Focus), hanem japan, esetleg koreai gepeket nezzek. Igy jottek a Hondak, Toyotak, majd Hyundai es Mazda. S lam, vegul meglett az eredmeny: egy vilagoskek 6 eves, ketajtos Hyundai Accent!

A szavak helyett beszeljenek a kepek (marha fel tudom oket tolteni)!

Es az igazi meglepi: azert kaptam meg ilyen olcson az autot, mert nem tudtak eladni. Ugyanis nem automata valtos, hanem otthoni, kezivaltos! Ami kulon orom nekem!

Azota az autot mar tesztelgettem a varosban, jol szuperal. Sot: szereztem ra egy H betus magyar matricat is! Nem gondoltam volna, hogy ezt itt fogok talalni!

Szoval vigyazat, jovok! Vilagoskek kicsikocsi ujra szaguld.

;

Identitaskereso

Szeptember, elindultak a hetkoznapok. Egyetem, csalad, munka, utazas, ugyintezes. Persze ez nem megy egyik naprol a masikra. Sot. Minden idoigenyes, bar meg akarom oldani, ma, holnap, nem megy ilyen gyorsan.

Nem ismerem az itteni szabalyokat. Van sok segitom, a tanarok, a diakok, a csalad, akiknel elek, de meg igy is akadoznak a dolgaim. Vagy csak en vagyok turelmetlen?

Otthon hagytam az identitasom, a kialakult eletem, a kapcsolatokat, munkat, baratokat, lakast, autot, csaladot, ismeros helyeket. S most vannak itt is segitok, jobaratok, ugyan meg nem sokan, de igazan megbizhatoan. Van helyem lakni, van helyem tanulni. Csak kozben meg eleg kuszak a dolgaim, nincs meg a helye mindennek korulottem, meg nem latom a kovetkezo idoszakot.

Meg nincs autom, s ez elegge `fogyatekossa` tesz. Nem tudok szabadon mozogni, ugyeket intezni. Bar halas lehetek, mert vannak, akik hoznak-visznek.
Meg nincs laptopom, igy magyar billentyuzet helyett ekezetek nelkul irok. A kepeket se tudtam meg letolteni, s skype-olni is gondot jelent.
Mobilom mar van. Nehez volt par napig enelkul letezni, volt is nehany `uldozeses` jelenet a megbeszelt helyen, idoben.

Szoval kezd osszeallni az itteni identitasom, de biztos ido lesz meg, mire a magamenek erzem majd ezt. Ugy igazan.