Szeptember, elindultak a hetkoznapok. Egyetem, csalad, munka, utazas, ugyintezes. Persze ez nem megy egyik naprol a masikra. Sot. Minden idoigenyes, bar meg akarom oldani, ma, holnap, nem megy ilyen gyorsan.
Nem ismerem az itteni szabalyokat. Van sok segitom, a tanarok, a diakok, a csalad, akiknel elek, de meg igy is akadoznak a dolgaim. Vagy csak en vagyok turelmetlen?
Otthon hagytam az identitasom, a kialakult eletem, a kapcsolatokat, munkat, baratokat, lakast, autot, csaladot, ismeros helyeket. S most vannak itt is segitok, jobaratok, ugyan meg nem sokan, de igazan megbizhatoan. Van helyem lakni, van helyem tanulni. Csak kozben meg eleg kuszak a dolgaim, nincs meg a helye mindennek korulottem, meg nem latom a kovetkezo idoszakot.
Meg nincs autom, s ez elegge `fogyatekossa` tesz. Nem tudok szabadon mozogni, ugyeket intezni. Bar halas lehetek, mert vannak, akik hoznak-visznek.
Meg nincs laptopom, igy magyar billentyuzet helyett ekezetek nelkul irok. A kepeket se tudtam meg letolteni, s skype-olni is gondot jelent.
Mobilom mar van. Nehez volt par napig enelkul letezni, volt is nehany `uldozeses` jelenet a megbeszelt helyen, idoben.
Szoval kezd osszeallni az itteni identitasom, de biztos ido lesz meg, mire a magamenek erzem majd ezt. Ugy igazan.
15 éves a blogom
-
Hirtelen nem is tudom, hogyan fogjak bele bele ebbe a posztba, hiszen
túlzottan ömlengeni nem szeretnék, de azért mégis nagyon örömteli ez a
történés az él...
5 napja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése