Buffalo

A hétvégén Buffaloban jártam. Magamtól nem hiszem, hogy erre vetődök, de mivel az ösztöndijam alapitója ott él, s több magyar diák is ott tanul, igy én is ellátogattam hozzájuk.

Buffalo New York államban van. Gyakorlatilag Clevelandtől 3-4 óra autóval. Olyan, mintha otthon Budapestről elindul haza Mándokra. Itt is keletnek tart az út, csak közben elhagyva Ohio

államot Pennsylvanian keresztül vezet az út. Végig az Erie-tó mellett, amelynek a túloldala már Kanada. Az autózást egyébként jól birtam otthon, itt még szokatlan, hogy max.1oo-11o a megengedett sebesség, szivesen túllendülne a lábam a gázpedálon néha... De hát ezt is tanulnom kell: itt nagyon szabalykövetőek az emberek.

Szóval Buffalo. Ha hasonlitanom kell, akkor ez az USA Ózdja. Van egy toplista, ami a lecsúszóban lévő városokat rangsorolja. Az első Detroit (alias Dunaújváros), mivel autóipara teljesen visszafejlődött, hatalmas a munkanélküliség. A második-harmadik helyért holtversenyben Cleveland és Buffalo versenyez. Hu, erre nem vagyok büszke. Persze a buffaloiak szerint ők vannak jobb helyen, de szerintem első látásra is látszik, hogy Cleveland jobb állapotban van.

De hogy juthatott ide ez a vidék? Nos, anno ezek voltak a nehézipar fellegvárai, például Clevelandbe a folyókon és a tavon érkezett a nyersanyag, amit a helyi gyárakban feldolgoztak. Úgy mint Miskolc kohóiban (érdekes hogy otthon meg épp Miskolcon jártam egyetemre...). Aztán a 6o-7o-es évektől kezdték leépiteni ezeket az iparágakat, s lám mostanra ezek a legelhanyagoltabb részei az államoknak. Persze volt honnan lecsúszni, ezért ezek a városok még mindig jobban állnak, mint néhány soha fejlesztést nem látott vidék.

De térjünk vissza Buffalora. A város az Erie-tó azon részén fekszik, ahol a Niagara folyó beletorkollik. Igen, nem messze (3o mérföld) a Niagara-vizseséstől. A tóparton és a folyónál magasodnak az üres gyárépületek. A folyón könnyed hidak ivelnek át.

A városban több neves egyetem is van, köztük a CTP-vel kapcsolatban lévő katolikus egyetemek közül több is egymás szomszédságában található.

Magyarok már csak nyomokban, ahogy az ipar leépült, az ittélő magyarok is elköltöztek, vagy amerikanizálódtak. A vasárnapi misét pl. egy indiai pap tartotta (elég érdekes akcentussal), s csak a közbenső énekek szóltak magyarul a néhány résztvevőnek.

Ja, és mielőtt azt gondolnánk, hogy a város tele van a névadó bölényekkel, ki kell ábrándulnunk. A telepesek kigyilkolták csaknem az összeset. A város bejáratánál áll még néhány bölényszobor, ami az eredetre emlékeztet.