Nos, én kezdek kimaradni a játékból. Először egy dobásból, egy körből, aztán kis visszatérő után egy másikból. Most pedig igyekszem tartósan (végleg?) búcsút inteni a pénz-siker-csillogás csábításának. Mert a csábítás mindig is ott lesz. Ki ne szeretne sok pénzt keresni, nagynevű cég nagymenő pozíciójában lévő alkalmazottja lenni? Utazni, vásárolni, élni?
Én is szeretek, szerettem, szeretnék. Csak épp, ha ezen a mezőn lépek, akkor olyan, mintha az életem összes többi területét beáldoznám, feladnám. Mert akkor nem marad időm, erőm, energiám dolgokra, amik én vagyok, amik igazán én vagyok. Sétára, napfényre, szemtől-szembe folytatott beszélgetésre, lelassulásra, könyvekre, varrótűre, macskasimogatásra, gyerekdalok éneklésére, virágok visszametszésére, madarak megfigyelésére.
Most van időm. ÉLEK.
Csak néhány elrettentő olvasmány és film a témához, hogy ki mit áldoz be a siker oltárán.
Kötter Tamás több könyvet is írt. Sztárjogászként a sztárjogászok, cégvezetők, topmenedzserek világába kalauzol a mai, 21. századi Budapesten. Első könyve, a Rablóhalak után megjelent második írása Dögkeselyűk címmel. Szerintem a címek mindent elmondanak a témáról.
Két film a nagymenő üzletemberek new yorki "sikervilágáról". A Tőzsdecápák már-már klasszikus, nemrég kihozták a Tőzsdecápák 2 folytatást is. A két film forgatása között több, mint 1o év telt el, s a történet is így halad az időben. A Michael Douglas által alakított tőzsdecápa jól megérdemelt bűntetése után az egyetemi katedrán hirdeti a világ "valódi" pénzügyi tudományát. Lentebb egy fontos részlet a filmből eredetiben.
Tőzsdecápák 2, Gordon Gekko beszéde a diákoknak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése