2013. június 27., csütörtök

Magyar startup világ

Mióta hazatértem Amerikából (már lassan négy hónapja lesz!), folyamatosan az utamba kerül és foglalkoztat a start-up téma. Mit is fed ez az amerikai szó és ahozzá kapcsolódó őrület? Mik a start-upok sajátosságai kishazánkban? Lássunk egy kis összefoglalót.

Start-upnak nevezik az olyan induló vállalkozást, mely valamilyen egyedi ötleten, újitáson alapszik. Kulcsszava az innováció és kreativitás, vagyis, hogy valami olyannal kapcsolatos, amit még előtte mások nem csináltak, vagy nem ilyen formában. Klasszikus példa, hogy sarki kisbolt nyitása nem start-up, hiszen többezren csináltak már hasonlót előttünk. Viszont ha a kisbolt valami egyedit kinál, vagy mondjuk a környék lakóihoz személyesen viszi ki a portékát, akkor már közelebb került a start-up fogalmához. A befektetők szerint feltétel, hogy legalább 1 millió ember életét változtassa meg a start-up, vagyis legalább ennyi fogyasztója legyen globális szinten. A kisbolt példánál maradva ez lehet bolthálózat létrehozása, de fontos az egyediség, az utánozhatatlanság a termékekben, szolgáltatásokban.

A legtöbb start-up ötlet, vállalkozás a technológia, szoftverfejlesztés, internetes vagy mobil alkalmazások területén születik. Ez az ún. ICT (Info, Communication, Technology) szektor. Őshazája természetesen Amerika, azon belül is a Szilikon-völgy, San Fransisco környéke. Az itteni egyetemek ontják a tehetségesebbnél tehetségesebb fiatal pályakezdőket, akik gyakran nem alkalmazottként helyezkednek el, hanem egy egyetemi ötletet fejlesztenek tovább saját vállalkozásukban. Jó példa erre a Facebook vagy a Google.

Amerikán kivül Európában Londont tartják start-up központnak, talán az angol nyelvhasználat, az angolszász kultúra hagyományai miatt. Magyarország is jelen van a világ start-up térképén, hiszen a Prezi (ami egy online prezentációs technológia) Budapest mellett San Fransiscoban nyitott irodát, de a Logmein (online, távvezérlésű számitógépkezelés) is jelen van itt, a Ustream (élő video közvetités)is hasonlóképpen. Több marketinges vállalkozás Londonban van bejegyezve magyar alapitók által.

A témának nálam sokkal jobb tudorai vannak, igy nem is akarom itt teljesen kimeriteni a témát. Inkább egy vezérfonalat adnék a start-up őrület megértéséhez, szókincséhez.

Elég nehéz magyarra forditani a témához kapcsolódó fogalmakat, technikákat. Engem leginkább marketing oldalról érdekel a mostani újitás: hogyan van ez hatással az én szakmámra, hol az én helyem ebben a rendszerben (start-up ökoszisztéma a becsületes neve). Személy szerint felkért egy-két start-upper (szép magyar szó, a start-up vállalkozást, ötletet elinditó egyént nevezik igy), hogy segitsek nekik piacra lépni, ötletekkel, marketinges gondolkodásmóddal. Elkészült a hazai start-up térkép is (lásd lenti képen), ahol több az angol szó, sőt szinte csakis ilyen fogalmakat találunk.


Nemrég egy hazai konferencián vettem részt, ahol arról győződhettem meg, hogy Magyarországon a vezetés, az ország irányitói is a téma mögé álltak. A Nemzeti Innovációs Hivatal információkkal, pályázatokkal segiti az egyedi vállalkozói ötletek elindulását. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is több projektet támogat anyagilag. A külföldi magyar nagykövetségeken technológiai attaché-k segitik a kapcsolatépitést. Jelentős összegek csorognak be külföldi, EU-s forrásokból (ezek az ún. Jeremie-alapok), s a többmilliárd forintos összegeket hazai ötletek piacra vitelére forditják. Ám az is magyar sajátosság, hogy több pénz van, mint arra érdemes pályázó. A befektetők (akik lehetnek venture capitalist vagy angyalbefeketetők - egyéni kisösszegű támogatók-) a pozitiv, növekedés előrevetitő ötletekbe szállnak be, konkrét anyagi elvárásokkal.

Mivel a magyar piac elég kicsi (a 10 millió fő fel sem veszi a versenyt a több tizmilliós országokkal), ezért ha itt van egy jó ötlet, általában előbb érdemesebb külföldön, lehetőség Amerikában tesztelni, felfuttatni, majd aztán hazahozni.

Hazai források, start-up segédanyagok, infók több helyről is beszerezhetőek. Mivel ilyen fajta tudás a hagyományos rendszerű iskolákban és egyetemeken nem szerezhető, több kezdeményezés indult a fiatalok képzésére, ötleteiknek megversenyeztetésére, a vállalkozói képességük fejlesztésére.

A Megoldás Most csapata az ötlettel rendelkező, de vállalkozói tudást nélkülöző ügyfeleknek, potenciális vállalkozóknak nyújt személyre szabott tanácsadást, operativ segitséget. A Bridge Budapest az ötletgazdákat külföldi sikeres start-upokhoz küldi gyakornoknak. A Singularity University egy verseny keretében dijazza a legjobb ötleteket. A győztesek a NASA kutatóközpontjában fejlődhetnek tovább. A Hackathon hat magyar egyetemen szervez ötletversenyt az egyetemista hallgatóknak, ahol befektetési cégek képviselői, gyakorlott vállalkozók ülnek a zsűriben. A Startup Underground a budapesti Corvinus egyetemen tartott konferenciát. A Kitchen Budapest-KIBU a T-Com által működtetett "ötletgyár", ahol mentorok segitik az induló projekteket. Az Icatapult konkrét tanácsadó, piacravivő, befeketőkkel összekapcsoló tevékenységet folytat Magyarországról a nagyvilágba.

Online start-up infobázisként fordulhatunk blogokhoz, cikkgyűjteményekhez, honlapokhoz. Az Insiderblog újságirói profik, akik a start-up témával foglalkoznak, publikálnak nyomtatott formában, online, előadásokat tartanak, vagy éppen konferenciát szerveznek. A StartUp Times az egyik általam is ismert újságiró saját cikkgyűjteménye. Oldalán a külföldi és hazai sajtóból válogat a témában megjelent cikkeket, blogbejegyzéseket, véleményeket. Az ő saját cége ill. blogja a Smartup, mely elsősorban a vállalkozások kommunikációs oldalára összpontosit..  A Startupdate is egy magyar blog, gyakorló start-upperek, fejlesztők, marketingesek osztják meg itt a tapasztalataikat, a nemzetközi hireket.

Külföldi konferenciák is vannak szép számal a Leweb több helyszinen tartja konferenciáit a témában. Előadásaik elérhetőek a Youtube-on is. A Pioneers Festival Bécsben szerveződik, most ősszel lesz a következő. Talán ők találták meg a legjobb szót a start-upokra: ők a 21. század pionirjai, úttörői, amolyan modern kori szerencselovagok, felvértezve elszántsággal, bátorsággal és ötletekkel, hogy akár más országokban, idegen területen is hóditsanak.  Ezek a rendezvények amolyan thinktank-ek (ötletgyárak, tudásbázisok), ahol ha ügyesek vagyunk, kapcsolatokat épithetünk, megmutathatjuk magunkat, s még tudást is szerezhetünk.

Következő bejegyzéseimben a start-up marketing sajátosságairól, illetve a nemzetközi szakirodalomból szemezgetek.
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése