
A divat itt az utcán hever. Felüdülés volt Cleveland után ide megérkezni, itt ugyanis vannak kirakatok, sétáló emberek az utcákon, s legtöbb embernek van stilusa, meri vállalni önmagát. Itt minden divat, s mindennek az ellentetje is. A legtöbben nem az évszakhoz öltöznek, hanem az öböl partján egy napon belül változó időjáráshoz. Itt a reggelek általában ködösek, hűvösek, dél körül kitisztul az idő, süt a nap. Az óceán közelsége miatt itt mindig hűvösebb van, mint a szárazföldön, ezért kardigánt, kiskabátot, sálat vagy kalapot célszerű magaddal vinni. Ha autóval jársz, hordhatsz csinos magassarkút, de ha tömegközlekedsz, akkor a dombok és a gyaloglás miatt célszerű lapos, kényelmes cipőt választani.

A fejfedőknek és hajzatoknak külön élete van itt. Féloldalasan vágott rövid-félhosszú frizurák, őszen hagyott hosszú copfok, ázsiaiak szőkitett hajvége, esetleg az öltözékhez lilára, rózsaszinre festett hajzat - itt bármelyikkel találkozhatsz. Kéretik nem meglepett arcot vágni ezek láttán.
A ruhákat és a divat elemeit elegáns üzletházakban, vagy pedig vintage boltokban szerezheted be. A vintage amolyan second hand, használtruhaüzlet, ahol a legtöbb darab nemhogy a múlt évből, inkább a korábbi évtizedekből származik és jókora összegeket kérnek értük.
A divatról itt még kiállitást is rendeznek. A Golden Gate Parkban található de Young Múzeum mostani exkuziv kiállitása a francia divattervező, Jean-Paul Gaultier (ejtsd gotyié, amerikaiak gotiernek ejtik:) életművét mutatta be. Nem vagyok rajongója az extrém, szexualitástól túlfűtött ruháinak, viszont mivel helyi magyar kalauzom hivott a kiállitásra, nem mondtam nemet. Végül nem bántam meg. Be kell, hogy valljam, eddig lenéztem a nagy divattervezők hordhatatlan kreálmányait. Gaultier ruháit tesközelből látva viszont el kell ismernem, valódi kézműves remekek ezek. A legtöbb ruha mellé kiirták, mennyi munkaórával készültek, s volt, ahol több mint ezer óra szerepelt (vagyis egy embert számolva több mint 4 hónapig dolgozott rajta).

Maga a kiállitás technikailag is nagyon ötletes volt. A ruhákat próbababákra adták, s a babákra "élő" arcot varázsoltak, ami beszélt, sőt énekelt is. Az elején nem tudtam eldönteni, hogy valóban élnek a modellek, vagy sem... (A titok, hogy projektorral vetitették fentről külön-külön az arcokat, hangokat.)
Már csak egy dolog hiányzik: hogy a divat itteni fővárosában bevásároljak valami szépet.
Gaultier kiállitás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése