Gyorskajáldák

Az Amerikába érkezésem után röviddel igértem, hogy beszámolok az itteni gyorséttermi kinálatról. Mostanra sikerült annyi tapasztalatot szereznem, hogy összegezzem a meglátásaimat.

Már irtam arról, hogy mennyire nincs saját konyhaművészete az ittenieknek. Ezt példázzák a gyorséttermek is. Az azonnal eszünkbe jutó hamburgeresek mellett jut itt hely mexikóinak, olasznak. Kedvencem az olasz ihletésű Panera. Már a hely kialakitása is barátságos: van ahol a kandallóban lobog a tűz, barátságos meleg szinvilágú fotelekben lehet kucorodni, s az egészséges finomságokat fogyasztani. Hihetetlen, de itt van leves, meg finom kenyér és péksütemény. Én ezekre szoktam néha beugrani, de ha beugrom, maradok is egy órácskát tanulni, olvasni, hiszen ez nem egy tipikus gyorsétterem, ahol jöttem, ettem, majd távoztam.

Panera után második helyen egy mexikói hálózat, a Chipotle szerepel nálam. Szűk ételválaszték, egyszerű kialakitású üzlet, s kigyózó sorok jellemzik. A pultnál előttünk rakják össze az általunk kiválasztott összetevőkből a burrito-t vagy egyéb mexikói egytálételt. Az ételek organikus, helyi termelőktől származnak, s nagyon baráti az árazás, 7 dollárból degeszre ehetjük magunkat. Az alapitó szerint slow food fast, vagyis hagyományos ételek gyors kiszolgálással jellemzik őket. Az üzlet design-ja recycling fém és fa anyagokból készült, modern, de azték mintát imitálva. A hálózat annyira jól megy, hogy egy átlagos üzlet forgalma meghaladja a McDonald's forgalmát. A tulajdonos éppen most teszteli az ázsiai izeket kináló hálózat első tagját San Fransiscoban, várom, hogy mikor hálóz be minket a keleti parton is.

Mexikói, de inkább gyorsétkezde jellegű a Taco Bell, ahol jó áron lehet egy gyors burritost enni. A minőség is inkább gyorskajáldás.

A hagyományos amerikai vonalat képviseli a nálunk is jól ismert McDonald's és Burger King. Bevallom, hamburgerért nem ide jövök, hanem a Wendy's-be, ahol a szlogenjük szerint a leghagyományosabb és legnagyobb hússzeletet adják. A Mekibe a nyáron fagyiért és a verhetetlenül finom smoothies-ért jártam. Ez utóbbi gyümölcsturmixot rejt, a klasszikus epres, banános mellett az én kedvencem a mangó-ananász volt. Emlitésre méltó még az Arby's, ahol karakteresebb, country-szószokkal készitett húspogácsákat találni.

Szendvicseket kinál az otthon is hóditó Subway's. Nem vagyok egy nagy szendvicsfaló, ha lehet, akkor inkább meleg ételekre szavazok. A Subways viszont hajlandó megmelegiteni nekem az egyébként hidegen is kiváló, friss, ropogós alapanyagokból készült szedvicseit. Az adagok hatalmasak, egy normál méretű töltött bagettet többszörre fogyasztok el. Nem sajnálják a felvágottat, sonkát, steak-húst sem belőle.

A Dounkin Donut's otthon is van, nekem leginkább a drága árai maradtak meg az emlékeimben. Itt is 1-1.5 dollár egy cukros fánk. Nem tudtam, hogy a fánkok mellett kávéban is nagyok, sőt, a Starbucks versenytársai. Azért én a Starbucks mellett maradok, mégha ritkán is. Kedvencem a sózott, karamell izesitésű kávémentes kakaómentes finomság. Persze ez a hely nem annyira olcsó, egyik tanárom szokott is viccelődni, hogy ki gondolta volna, hogy sorba állunk majd, hogy 4-5 dollárt fizessünk egy kávéfinomságért. A Starbucks példaértékű üzletet hozott létre, ide mindig jó betérni.

Van még pár felderitetlen üzletlánc. Több csirkés gyorsétkezdét még nem teszteltem. S akkor még nem beszéltem a kicsit drágább, de jó minőségű hálózatokról (Bob Evans, Friday's, Linking Lizzard, Red Lobster) sem...