Mostanában elég sok regényt olvastam. Barátaim jóvoltából hozzájutottam néhány gasztroregényhez. Ezek a könyvek regénynek íródtak, viszont valós eseményeket mesélnek el. Írójuk egyes szám első személyben meséli el saját utazását és gasztronómiai kalandjait. Közben számtalan ínycsiklandozó receptet ismertet, mi meg indulunk is beszerezni a hozzávalókat.
Peter Mayle több könyvét is olvastam. Ő angolként gondolt egy nagyot és a franciaországi Provance-ba költözött. Sorra írja ott regényeit. Írásai nekem elég férfiasak, jobban kedvelem a könnyed-kecses női írásmódot. Az Egy év Provance-ban egy naptári év történéseit meséli el. Megismerjük a vidék szereplőit, a folyamatosan érő gyümölcsöket és zöldségeket, a pékek, tejgazdaságok és hentesek munkáját.
Marlena de Balsi amerikai újságíró, aki munkája miatt utazott Velencébe. Itt véletlenül megismerkedik egy jóképű olasz férfivel, az "Idegennel", aki nem ereszti, hanem gyorsan feleségül kéri. A nőnek már felnőtt gyermekei vannak, így könnyebben hagyja maga mögött hazáját, s alig pár bőrönddel átköltözik Velencébe. Erről szól az Ezer nap Velencében című regénye.
Házalakítás, közös élet kialakítása, esküvőszervezés a programjuk. Majd egy hirtelen ötlettől vezérelve elköltöznek Toszkánába. Az itteni élményeiket az Ezer nap Toszkanában című könyvében írja le. Először itt bérelt házban laknak egy birtok közepén. Lassan csiszolódnak össze a helyi kétkezi földművelőkkel, majd saját ház után néznek. Egy anyagilag labilis, ám annál boldogabb független életre rendezkednek be. Utaznak, éttermeket tesztelnek, főznek, élnek.
Jó olvasást és főzést!
15 éves a blogom
-
Hirtelen nem is tudom, hogyan fogjak bele bele ebbe a posztba, hiszen
túlzottan ömlengeni nem szeretnék, de azért mégis nagyon örömteli ez a
történés az él...
1 hete
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése