Most húsvétkor családi kirándulást tettünk keresztfiamékkal. Eredetileg keresztfia-anya kiruccanás lett volna, végül kibővült létszámmal utaztunk ki. Célpontunk Krems duna-parti városa volt, itt ugyanis keresztfiam bátyjánál tudunk vendégeskedni. Szinte már hazajárunk hozzá a diák-legénylakásba.
Csodás tavaszi napjaink voltak, még az esőt, rossz időt is elkerültük. Szombat délután már a Duna-parton sétáltunk, néztük az elhaladó uszályokat és a turistahajókat. A város középkori házai között sétáltunk, felmásztunk a part fölé magasodó szőlősdombok tövébe. Templomtornyok mindenütt, barokk és gótikus stilusban. A házak is vaskos falakra épültek, boltozatos kapubejárókkal, hangulatos belső udvarokkal és a magaslatokon kialakitott teraszokkal.
Kulináris élményekben sem volt hiány, hiszen szőlőtermő vidéken, Wachau völgyében jártunk. Ősszel, mikor legutóbb itt voltunk, épp szüreteltek, s mustot kóstoltunk. Most a frissen sarjadó töveket láthattuk, s a helyi borokat izlelgethettük. A Heurigam egy sajátos osztrák vidéki vendéglő: közvetlenül a szőlőspincéknél kialakitott kiülős kocsmát jelenti, ahol a házigazda maga a szőlősgazda.
Egynapos biciklitúrára mentünk a Duna völgyében a szomszédos településekre. Krems-Stein-Unterloiben-Dürnstein volt az útvonalunk. Távolságban nem volt hosszú, hiszen összeérnek a települések, viszont a dombocskák miatt mégis fárasztó volt az út. Helyben béreltünk biciklit, ami inkább kocaturistáknak, nem komoly hegyi kerékpárosoknak való. Hangulatosat tekertünk a szőlők között, mellettünk alagutakon keresztül haladt a régi nosztalgiavonat, lent a vizen hajók úsztak.
Dürnsteinban többórás kitérőt tettünk. Ez a városka nagy kedvencem, hiszen a hegyoldalban romantikus várromhoz lehet feltúrázni, lent egymást érik a különböző stilusú templomok, éttermek, borozók és ajándékboltok. Mi is sétáltunk, boroztunk, töltődtünk.
A képek magukért beszélnek. Legközelebb talán hajózni is fogunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése