Nem is gondolnánk, hogy a politika, a vallás, vagy éppen a gazdasági nehézségek mennyire befolyásolják emberek ill. egész nemzetek életét. A történelem során a kivándorlás legtöbbször nem önként meghozott döntés volt, inkább a kényszer szülte. Igy kerültek afrikaiak rabszolgaként Amerikába, európaiak (irek, olaszok, németek) a gyárakba, vagy éppen magyarok a bányákba és a kohókba. Sokáig nyitva voltak a kapuk, hiszen Amerikát a pionir bevándorolók épitették ki. Viszont egy idő után szabályokhoz, feltételekhez kötötték a bejutást. Mivel mindenki nem juthatott be, megnőtt az illegális bevándorlás, jelenleg épp Mexikóból érkeznek sokan igy.
De mi a helyzet a magyarokkal?
Korábbi bejegyzéseimben már többször irtam a magyar emingrásokról, a főbb hullámokról és a városokról, ahová kerültek. Most nem annyira a múlttal, inkább a jelennel szeretnék foglalkozni.
Megdöbbentő adatokról olvastam mostanában. A magyar újságok, online hircsatornák és tévék szeretik a pánikot kelteni. Gyakran hangzatos cimmel harangoznak be egy hirt, aztan kiderül, fele sem igaz. Most viszont van alapja a szalagcimeknek: sajnos egyre többen "vándorolnak" ki az országból a hazai gazdasági nehézségek miatt. Van aki szakmai munkájáért tisztességes bért kap Nyugat-Európában (orvosok, mérnökök), van aki képzett, de nem tud a szakmájában elhelyezkedni, ezért bármilyen alsóbbrendű munkát elvállal Angliában vagy Németországban. A legújabb, hogy egyre több fiatal a hazai ingyenes felsőoktatás korlátozása miatt a még ingyenes osztrák, német intézeteket választja.
Egy Amerikában élő és kutató magyar professzor készitett átfogó tanulmányt az új magyar kivándorlásról. Eszerint a rendszerváltás óta mindig is volt elvándorlás, de 2010-ben vált ez tömeges méretűvé. A tavalyi évben csak Németországba több mint 40.000 ember távozott, s az összes kivándorló száma lehet, hogy eléri a 200.000-et. Közvéleménykutatók szerint minden ötödik magyar gondolkodik a távozáson.
A kormány is kezdi komolyan venni a vészes jeleket, egy kampányt is inditottak Minden ideköt cimmel. A reklámfilm képei pozitivak, a zenéje melankolikus, ám a fő célt mégsem éri el: a szép magyar tájért, jó barátokért és finom ételekért nem fognak itthon maradni az emberek. Még évekkel ezelőtt egy plakátversenyen az egyik győztes alkotás az akkor népszerű iwiw kapcsolatépitő oldalt mutatta: a képzelt iwiw személy összes magyar barátja különböző külföldi országokban volt regisztrálva. Új magyar honfoglalás kezdődött, valamikor 2008-ban.
Lehet vitatkozni azon, hogy mi lesz igy az országgal. Hogy vajon a most kivándorlók csak átmenetileg maradnak külföldön, s képesek lesznek-e hazatérni. Jogos a kérdés. Személy szerint nekem is. Egy évre készültem eljönni Magyarországról, ebből lett 2-2,5, s sajnos odahaza még nincs fogadóképes terep a visszatéréshez. Sokat segitene, ha lennének lehetőségek munkára, pénzkeresésre. Ha a munkáltatók nem néznének rám furcsán egy állásinterjún, hogy hát hogy gondoltam én, hogy eljövök, s most meg van bátorságom visszajönni? Ha előnynek fognák fel a külföldi tanulmányokat, a világlátást, a bátorságot, amivel belevágtam, s a még nagyobb bátorságot, amivel visszatérek. Ha nem kellene magyaráznom a saját bizonyitványom, ami megállja a helyét Németországban vagy Amerikában, de ezek szerint nem otthon.
Mert visszatérni jó. A valahová tartozás miatt. Hogy ne állapitsa meg a keresztfiam, hogy "Ez nem ér, nemhogy a keresztanyám, de most már a bátyám is külföldön van...Ki marad itt nekem?". S hogy ne kelljen a keresztlányomat engesztelni, hogy karácsonyra személyes látogatás miatt csak egy postai küldeményt kapott.
Jaj, Krisztinka, megkönnyeztem, amit írtál, mert eszembe jutott az összes saját szívszorító elindulásom, vagy épp a testvérem elindulása, amikor én maradtam, na, meg amikor te indultál.
VálaszTörlésÉs az még elkeserítőbb, hogy nem találjuk a visszautat.
A 7-8 éves gyerekek pedig nem értik miért szakadnak szét a családok, miért van februárban vagy éppen novemberben is karácsonyi vacsora...
A kampányfilm nagyon "édes", de sajnos csak azt a célját érte el, hogy a kampánypénz el legyen költve....
Visszatérni jó...Lenne...