A könyv szerint a Sohaférfi "Egy pasi...Soha nem lesz belőled férfi. Soha!". Nos, ezt nem is kell nagyon magyarázni: pasi, fickó, pacák, aki lehet, hogy vonzó, intelligens és jó társaság, ám nem képes felnőtt Férfiként döntéseket hozni, felelősséget vállalni, elköteleződni. Macsó, csábító, sikerember, ám nem partner, társ, pár, csak valaki, aki élvezi az életet, magáért, magának.
A regény persze happyend-del végződik és még a sohaférfi főhős is megembereli magát és Férfivá válik. Ám ehhez veszteségeket, fájdalmat, betegséget, elhagyatottságot és csömört kell megtapasztalnia. Ahogyan a való világban nekünk is ezt kell megélni, hogy Emberré, Férfivá vagy Nővé váljunk. Ám ez időbe telik, s épp az időből van kevés.
Mert pasik, fickók ezrével rohangálnak a városok utcáin. Sőt, még "komoly kapcsolatot" keresve fel is bukkannak az interneten vagy más társkereső helyeken. Ám mikor a tettek mezejére kellene lépni, eliszkolnak, köddé válnak. Mert lehet, hogy a szájuk szerint "valódi társat" keresnek, ám a tetteik alapján inkább tartanak egyszerre több csalit, szálat, s flörtölnek, chat-elnek, találkozgatnak párhuzamosan több nővel.
Nőkkel, akik komolyan veszik a komoly keresést, s akik valóban valódi társaik lehetnének, ám nem adnak esélyt annak, hogy ez bizonyítást nyerjen. Ehelyett ezek a pacákok állandó keresőként megrekednek a felnőtté válás útjának egy alsóbb szintjén. Beérik azzal, hogy keresnek, vadásznak, élvezik az "áldozatok" társaságát, üzeneteit, bókjait, aztán ahogy feltűntek, úgy el is tűnnek.
De soha nem mondd, hogy soha. Talán létezik Férfi "Soha" nélkül is.
