Mit kerestek a németek Afrikában?

 

Abdulrazak Gurnah 2021-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Az író Zanzibár szigetén született, de az ottani üldözések elől az Egyesült Királyságba menekült, s ott él, professzor, író. Ez a könyve a 20. század elejének történelmét idézi meg, amikor a Német Birodalom gyarmatokat alakított ki Kelet-Afrikában, a mai Tanzánia és szomszédos országai területén. 

Mit kerestek a németek Afrikában? Hát nem romantikus célok hozták a hódítókat Európából ide. Katonasággal jöttek, harcokkal szerezték meg, amit tudtak, s persze kihasználták a gazdasági előnyöket. A helyiekkel rabszolgaként bántak, akaratuk ellenére besorozták őket, hadrendbe állították, lakhelyüktől távoli vidékekre vezényelték őket. A legtöbbször sosem tértek vissza a földjükre, a rokonaiknak pedig esélyük  sem volt megtudni, mi lett velük. A történet egyik szála egy ilyen katona életét meséli el. 

Négy életutat ismerhetünk meg a regényben, ahol az alakok valóságosnak tűnnek, s nagy valószínűséggel van valóságalapja a történetüknek. Khalifa kereskedő lesz, nincstelenként érkezik a városba, ahol megbízható portásként, raktárosként emelkedik fel. Ilyas beszél németül, sőt tolmácsol, s verseket olvas. Kisfiúként rabolták el és adták el egy német ültetvényre. Felnőttként visszatér, hogy családjának nyomára akadjon, de már nem élnek szülei. De magához veszi sokkal fiatalabb húgát, taníttatja, de egy ponton önként vonul a seregbe, s soha nem tér haza. 

Hamza is katona, bár nem készül harcolni. Őt egy német tiszt veszi maga mellé személyes szolgának. Vele kerül el több állomáshelyre. Aysa Ilyas húga, aki titokban tanul, hogy ne csak feleségként lássák hasznát, hanem többre vágyik. Egy ponton kapcsolódik a négy főhős sorsa. Életük sajnos nem sok jót rejt, tele van veszteséggel, szegénységgel, elnyomással, kihasználással. De törekednek a jóra. Érdekes látlelet ez a könyv a németek afrikai hatásáról. Érdemes lenne erről még többet tanulni.