Rádióban

Ezen a héten volt szerencsém egy rádióműsor vendégeként az amerikai élményeimről, az ösztöndíjról és a hazajövetelemről beszélni. Elég hirtelen jött a felkérés, a szerda esti adásba délután kaptam meghívást. Vállaltam.

A CTP színeiben érkeztem a stúdióba, stilszerűen épp egy CTPs megbeszélésről jövet. A műsor témája a Hazatérés volt, vagyis olyanokat kért fel a beszélgetésre a riporterhölgy, akik hosszabb ideig külföldön éltek, tanultak, dolgoztak. Az élő adásba velem együtt a Gyere Haza Alapítvány egyik tagja került be, többekkel telefonon készült beszélgetést vágtak be. 

Remélem, az elkészült műsor jól bemutatja a lehetőséget, amivel én is, mások is éltek. Az elmenetellel szemben erősen a hazatérésre fókuszáltunk. Azt hiszem meg kell mutatnunk, hogy innen nem csak elmenni lehet, hanem ide jó hazatérni, van miért hazatérni.

A műsor meghallgatható a lenti linken. Keressétek a Privát Napló - Külföldön tanulás szeptember 1o-i adását. 

Jó meghallgatást!

http://mno.hu/lanchid_hangtar

Pipacs

Változatok pipacsra...

Egy ideje nagy kedvencem lett a feket-fehér pirossal kiegészítve. Ruhában a fekete-fehér alapdarabokhoz piros kiegészítőket használok: piros cipőt, fülbevalót, nyakláncot, netalán egy piros kendőt. Elég egyszerű, ám mégis feltűnő.

Aztán rájöttem, hogy ez a hármas kombináció a pipacsra emlékeztet. A pipacsvirág is fekete-piros, kontrasztos, ám mutatós ellentétet alkot.

Festettem is pipacsot, meg árgus szemekkel keresem a pipacsos tárgyakat. Álmom egy pipacsos kerámiaszett, vagy egy hatalmas pipacsos kép a falamra.

Míg teljesül az álmom, itt van néhány inspirációs kép a pipacshoz.







Monet képe pipacsmezővel

Szinyei-Merse festménye

Balcony

Eltelt a nyár, beköszöntött az ősz. A héten elkezdődött az iskola, hűvösebb szelek fújnak. Az ősz ellen én az indián nyárral küzdök: még tart a melengető napfény, még lehet kint ücsörögni, napozgatni, sétálni.

Legyen itt illusztrációnak egy kép a balkonomról. Ilyen szép már rég volt: csupa virág a muskátli és a petúnia. Szeretik is a méhecskék, itt donganak a virágládák körül. A cinkék pedig reggelente követelik maguknak a reggelit: felröppennek hozzám, hogy magvakat válogassanak a madárházamból.

Hurrá ősz!

Gasztroregények

Mostanában elég sok regényt olvastam. Barátaim jóvoltából hozzájutottam néhány gasztroregényhez. Ezek a könyvek regénynek íródtak, viszont valós eseményeket mesélnek el. Írójuk egyes szám első személyben meséli el saját utazását és gasztronómiai kalandjait. Közben számtalan ínycsiklandozó receptet ismertet, mi meg indulunk is beszerezni a hozzávalókat.

Peter Mayle több könyvét is olvastam. Ő angolként gondolt egy nagyot és a franciaországi Provance-ba költözött. Sorra írja ott regényeit. Írásai nekem elég férfiasak, jobban kedvelem a könnyed-kecses női írásmódot. Az Egy év Provance-ban egy naptári év történéseit meséli el. Megismerjük a vidék szereplőit, a folyamatosan érő gyümölcsöket és zöldségeket, a pékek, tejgazdaságok és hentesek munkáját.

Marlena de Balsi amerikai újságíró, aki munkája miatt utazott Velencébe. Itt véletlenül megismerkedik egy jóképű olasz férfivel, az "Idegennel", aki nem ereszti, hanem gyorsan feleségül kéri. A nőnek már felnőtt gyermekei vannak, így könnyebben hagyja maga mögött hazáját, s alig pár bőrönddel átköltözik Velencébe. Erről szól az Ezer nap Velencében című regénye.

Házalakítás, közös élet kialakítása, esküvőszervezés a programjuk. Majd egy hirtelen ötlettől vezérelve elköltöznek Toszkánába. Az itteni élményeiket az Ezer nap Toszkanában című könyvében írja le. Először itt bérelt házban laknak egy birtok közepén. Lassan csiszolódnak össze a helyi kétkezi földművelőkkel, majd saját ház után néznek. Egy anyagilag labilis, ám annál boldogabb független életre rendezkednek be. Utaznak, éttermeket tesztelnek, főznek, élnek.

Jó olvasást és főzést!

Michelangelo

Michelangelo Buonarotti Firenze művésze. Mivel jártam a városban, s még mindig az olasz reneszánsz hatása alatt vagyok, elolvastam a híres művész életrajzát.

Irving Stone: Michelangelo című munkája regény, de valós elemekre épül. Írója hosszasan kutatott és történelmi tényekre fűzte fel a történetet.  Kereskedő családba született, ám nem vitte tovább apja mesterségét. Ehelyett a szívére hallgatott, s fiatal fiúként beiratkozott egy festőmester mellé tanítványnak. A tanulás közben rájött, hogy ő inkább a kővel, a szobrászattal akar foglalkozni, ezért egy szobrászműhelybe ment tanulni.

Még tanulóként felfigyeltek rajzaira. Azért, hogy minél élethűebben ábrázolhassa az embert eljárt egy halottasházba boncolni. Ezt titokban tehette csak, mert az egyház tiltotta azt. A Mediciek udvarában Lorenzo idejében kezdett alkotni, s élete végéig folyamatosan kapott megbízásokat a gazdag család tagjaitól. Szobrain legtöbbször egyházi, bibliai témákat ábrázolt: madonnát, a szent családot, Mózest, Dávidot. Több pápának is dolgozott Rómában, síremlékekhez készített szobrokat, ő kezdte el a Szent Péter székesegyház újjáépítését is.

Dávid

Érdekes, hogy mindig szobrásznak tartotta magát, ám mégis maradandót alkotott festőként is. A Sixtusi kápolnát a pápa parancsára festette ki a teremtés és az utolsó ítélet képeivel. Legismertebb művét, a Dávid-szobrot Firenze város felkérésére készítette egy hatalmas, mások által megmunkálhatatlan márványtömbből. Dávid alakja egyszerre ábrázolja a bibliai hőst, a fiatal férfitestet, valamint Firenze jelképét is. Másik nagy műve a Pieta. Ez a Szent Péter bazilika egyik oldalkápolnájába készült, s a fiatal, törékeny Máriát és a halott Jézust ábrázolja. Megdöbbentő a szobor érzelmessége, a ruhák redői, az arcok életszerűsége.

Pieta

Michelangelo nem volt gazdag, élete mindig pártfogói, megrendelői kezében volt, ettől függött, hogy képes-e megélni. Sosem házadott meg, mert annyira lefoglalta az alkotás. Három nagy szerelme volt, de egyik nő sem lehetett az övé.

Sixtusi kápolna, Utolsó ítélet

Amerikai himzett táj

Egy éve dolgoztam egy himzésen. Még Amerikában szereztem a mintát, mely négy tájképet ábrázol a négy évszakban. Mind a négy kép amerikai életkép, ráadásul nagyon hasonló tájakat láttam Ohioban, ahol éltem.

Mostanra textilbe himezve van a falamon az amerikai táj. Szebb nem is lehetne. Felidézi az őszök ragyogó szinét, a téli behavazott utakat, a sok szines madarat, a nyári tavat. Most ennek a képnek a segitségével utazom a tengerentúlra :)

Botticelli

A reneszánszt korábban nem igazán szerettem. Amolyan átmeneti korszaknak gondoltam a sötét középkor és a felvilágosodás között. A toszkán utunk azonban ezt a véleményemet is megváltoztatta.

Toszkána a reneszánsz fellegvára egész Európában. Sőt. Európában sok hely van, ahová egyáltalán nem is jutott el a reneszánsz: például Magyarországon is korlátozott számú emléket találunk, Erdélynek egy részére jutott el, s az észak-európai államokban ki is maradt ez a stilus. Ennek oka, hogy a reneszánsz mesterek mind Olaszországból jöttek és rajzottak ki szerte a kontinensen. Oda mentek, ahol gazdag pártfogójuk, királyok, hercegek, egyházi főurak munkát és megbizást adtak nekik. A reneszánsz művészet ezért szoros kapcsolatban van a gazdagsággal, mintha csak azoknak adatott volna meg, akik elég gazdagok voltak, hogy ilyen hivságokra áldozzanak.

La madonna delle rose

A firenzei Pitti Palota lenyűgözött a galériájával. Ez a reneszánsz művészet hatalmas gyűjteménye, ahol sűrű sorokban lógnak a falakon a festmények, a termekben szobrok állnak,a  falakat gazdag freskók és kárpitok fedik. A palota kincsei közül a legnagyobb kedvencem Botticelli lett. Neki nem a legismertebb képei vannak kiállitva itt, hanem kisebb festményei, kevésbé ismert alkotásai. A nagy kedvencem a La madonna delle rose, ami Rózsás madonnát jelent. Még szines képet sem találtam róla, a mellékelt fekete-fehér kép mutatja Máriát a gyermek Jézussal fejük fölött hatalmas vörös rózsákkal. Sajátos a kép kör alakja és arany kerete is.

 Vénusz születése

Botticelli egyébként 1oo százalékban firenzei művész. Itt született, itt élt, itt alkotott. Itt kapott megbizást uraktól, Mediciektől. Két legismertebb műve a Vénusz születése és a Primavera. Mindkét kép hatalmas többfigurás festmény, középpontjában egy karcsú vörösesszőke nőalak. A képek elrendezése, témája hasonló: sok szép női alak jelenik meg a születést (Vénusz) és az újjászületést (Primavera) reprezentálva. Mindkét kép pozitiv kicsengésű, optimista, az élet lüktetétést sugallja.

Primavera - részlet

Botticelli képei széles skálán mozogtak. Festett portrékat, templomi képeket, sok-sok madonnát gyermekével. S emellett megjelentek a mitikus témák is művészetében, mint amilyen a Vénusz is volt.