Herta Müller romániai sváb írónő. A neve alapján nem sejtenénk, hogy Romániában született és élt. 2oo9-ben megkapta az Irodalmi Nobel-díjat. A Szívjószág című műve 1994-ben jelent meg.
A regény címét először Szívjóságnak olvastam. Végülis a Szívjószág sem más: a szívünkben lakó jóságra, a halálunk után is tovább élő jó lelkünkre utal. A mű főhőse egy fiatal lány, akinek még a nevét sem írja le. Nincsenek konkrét helyek és időpontok, rövid történetek, történések felsorolása a regény, melyek valahogyan mégis kapcsolódnak.
A fiatal lány kollégiumban lakik, sváb születésű. A szobatársain és barátain keresztül képet kapunk a 2o. századi román társadalomról, a szocializmus megfigyelő, lehallgató, meggyanúsító korszakáról. Ahol mindenki gyanús és mindenkiről jelentenek. Néha éppen a legjobb barátnő (itt Tereza) a besúgó. Három fiatal fiú, Georg, Kurt és Edgar a lány legjobb barátai, ők is svábok, s ők is többre vágynak, mint korlátok között élni. Mindhármukat követi Pjele százados, aki időről időre vallatja és hamis vallomásra kényszeríti őket.
Csodával határos módon azonban még útlevelet is kapnak, így a vágyott Németországba utazhatnak. Külön, más időpontban, a jobb élet reményében. A lány az anyjával megy, nagyanyja épp a kiutazás előtt menekül a bolond földi létből a halálba. Georg ment el leghamarabb, de pár hétig bírta csak a szabad létet, aztán kiugrott az ötödikről. Edgar is kivándorol, Kurt azonban odahaza lesz öngyilkos.A sok tragédia és fájdalom ellenére sok iróniával és megmosolyogtató kedvességgel van átszőve a regény. Engem Grecsó Krisztián műveire emlékeztetett, ott is ilyen szövevényes fájdalmas-
szeretetreméltó történeteket olvashatunk.
Cikk az íróról
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése