

Székelyföld útikönyve már több éve megvan, az első erdélyi utam után szereztem. A két vaskos kötet igen részletesen írja le nemcsak a legendákat és a történelmi tudnivalókat, hanem a földrajzi, társadalmi, gazdasági adatokat is. A legkisebb településről is teljes képet ad, s átlapozva csak gyűlnek a következő utazásom célpontjai.
Ha kicsit kimozdulunk Székelyföldről, akkor a nagyobb régióban, Erdélyben találjuk magunkat. Erdély képes története még a Magyar Könyvklub kiadásában jelent meg. Csodás képekkel, régi fotókkal illusztrálja ennek a régiónak a sajátos történelmi hátterét a honfoglalástól napjainkig. A rengeteg történelmi személy, a fejedelmi családok, a helyiségek nevei csak úgy keverednek ezt a könyvet olvasva. Erdély mindig is sajátos helyet foglalt el Magyarországon belül. Elkülönült békeidőben, külön egység volt háborúban, vívott és békét kötött törökkel, tatárral, Habsburggal.

Aki regényesebb formában szeretné megismerni Erdély történetét, annak ajálom a klasszikusok közül Jókai Mór: Erdély aranykora és Móricz Zsigmond: Erdély műveit. A Jókai írását olvastam, a 17. századi időket írja le, a fejedelmi székért való csatározást, a békefolyamatot a törökkel, a magyar urak ármánykodásait.
Kortárs íróként Ugron Zsolna szintén az aranykor történelmét vetette papírra, de a női sorsokon keresztül. Az Erdélyi mennyegző és A nádor asszonyai egy háromrészes regényfolyam részei. Archaikus nyelvet mutatja be a reneszánsz nők életét, főhőse Bethlen Anna. Többet írtam róla itt.
A könyvek helyett azonban a legjobb, ha Erdélybe utazunk és személyesen fedezzük fel az ottani legendákat és történelmet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése