4-es metró

A hétvégén a 4-es metróval túráztunk Budapesten. A metrót még márciusban átadták, akkor egy próbakört mentem a hatalmas, BKV-turisták által alkotott tömegben. Most jutottam el oda, hogy rendesen szemügyre vegyem az elkészült szuperjáratot.

 Kálvin tér

Kata barátnőmmel egy napfényes szombat délelőtt a föld alá mentünk. A Keleti pályaudvarnál kezdtük a túrát, ahol az állomás előtti Baross tér teljes széltében megújult. A föld alatt árkádsorok, a két metró lejárata, lépcsők a közeli buszokhoz, trolilkhoz és vonatokhoz. A metrószerelvény a 2-es metróval azonos. A megállók tiszták, tágasak, áttekinthetőek. A szerelvények érkezésekor fénycsík jelzi, hogy jön a vonat.

Fővámtér

A Keleti után az első megálló a II. János Pál pápa tér, a korábbi Köztársaság tér. Itt egyetlen kijárat vezet a a felszínre a tér sarkában. A kijárat fölött kis tavacska, mellette terül el a hatalmas zöld park. Következő állomás a Rákóczi tér. A megállt itt a Rákóczi család birtokainak nevei díszítik. Ott van Sárospatak és több felvidéki, zempléni településnév. A Kálvin téren találkozik a 4-es metró a 3-assal. A felszínen kör alakú üvegtetők fedik a lépcsőket, odalent "kutyacsont" alakú nyers beton áthidalókat látunk. Innen nem messze van a Fővámtér megálló, aminek a kijárata a Corvinus mellett vezet fel.

Szent Gellért tér

A Duna túlpartján jönnek a budai megállók. A Gellért téren az aluljáróba vezető lépcső szinte észrevétlen, szobornak ill. szökőkútnak tetsző lépcsősorán egy üveghíd ível át. Ez az egyik legmutatósabb megálló, apró mozaikjai egy kígyó bőréhez hasonlóan kúsznak fel az alagút domborulatára. A Móricz Zsigmond körtéren szines színfoltok díszítik a falakat. A Fehérvári útnál ..... A Bikás park a Kelenföld városközpont új neve. Itt a legszebb a kijárat, a Bálna épületére hajazó üvegkupola nagyon mutatós, s hatalmas fényárral lepi el a föld alatti megállót. S már az utolsó megálló jön, a Kelenföldi pályaudvar. Itt a metrómegállót összekötötték a vonatperonokkal, így egyazon folyosón keresztül mehetünk ki a vonatokhoz, modern világos mozgólépcsőkön és lifteken át.

Móricz Zsigmond körtér

Igazán nagy élmény volt végigutazni Budapest alatt. Mintha egy másik világban jártunk volna, amolyan nyugat-európai érzésünk volt. Haladunk, úton vagyunk Európába, épül az ország. Vagy legalábbis már látjuk az alagút kijáratát...

Bikás park

A világ és ami mögötte van

Daniel J. Boorstin írásaival még amerikai tanulmányaim során találkoztam. Médiaetika órán foglalkoztunk a műveivel, hiszen ő amerikaiként nagyon kritikusan látta a média térnyerését, a celebkultúra hódítását.

Most két művét tanulmányoztam át. The Americans egy három részes sorozat tagja, az amerikai történelem és kultúra fejlődését írja le. Érdekes, ahogyan párhuzamba állítja az Újvilág meghódítását Európával, az angolszász történelemmel és annak hagyományaival. Leírja, hogyan alakultak ki bizonyos amerikai szokások, az üzleti hagyományok (pl. a businessman - üzletember szó is innen ered), hogyan hatott az angol nyelvre az úttörő szellemiség, miben mások az amerikaiak, mint az európaiak.

A másik műve a The Image. Pseudo-events in America címre hallgat. Nekem kommunikációs szempontból fontos ez a mű, hiszen körüljárja a celebkultúra kialakulásának eredetét. A pseudó-események azok a történések, amelyek a való világban történnek, de nem valódi történések. Létrejöttüket mások manipulálják, újságírók, politikusok, PR-szakemberek, akik ezekkel a történésekkel és a róluk írott hírekkel elérik, hogy az emberek milyen témákkal foglalkozzanak, miről beszéljenek, mit gondoljanak.

Saját magunk által kreált történések ezek, melyek hatással vannak az értékrendünkre és kultúránkra. Elérjük velük, hogy a világot nem Isten teremtményeként értelmezzük, hanem a saját teremtményünknek gondoljuk még Istent is.

Ezt a művet 1962-ben írta Boorstin, s 50 év elteltével is csak ezekről a problémákról, megoldatlan kérdésekről

Hálózatok

Napjainkban egyre többet hallunk a hálózatok fontosságáról. A világot átszelő legismertebb hálózat az internet, ami pár éve még csak néhány embernek volt hozzáférhető, ma pedig alig van a világon, aki nem használja. Az internet térnyerésével elindultak a kutatások, találgatások, hogy mi épiti fel a hálózatokat, mi hat azok működésésre, vagy éppen mi tudja ellehetetleniteni őket.

A hálózatkutatás úttörői között több magyar kutató is van. Csermely Péter idehaza kutatja, publikálja, adja elő a saját felismeréseit. Barabási Albert-László Amerikában él, tanit és kutat. Könyve a Behálózva már több, mint 1o éve bestseller. Nemrég magyarul is megjelent frissitett, kiegészitett változatban.

A könyv egy tudományos munka eredményeinek közérthető formában történő átadása. Kronológikus alapon áttekinti a múlt nagy kutatóit, akik a fizika, biológia vagy szociológia területén kutatták a szervezetek, hálózatok titkát. Az iró fizikusként foglalkozik a témával, de nagyon sok mai, szociológiai, gazdasági, politikai aspektusa van. Sok példát hoz a terrorista hálózatok, a hackerek, a közösségi média, vagy éppen a pénzügyi összefonódások világából. Mások kutatásait is felhasználva bontja ki a témát.

Nagy megállapitása, hogy a hálózatok véletlen, skálafüggetlen módon fejlődnek. Viszont minden egyes hálózatot a csomópontok tartanak össze, amik amolyan nagy információ-elosztó bázisok. Az élő sejtek, egysejtűek működésével áll összhangban az, ahogyan egy hir terjed, ahogyan egy adott dokumentumot vagy információt az interneten megtalálunk. A hatlépéses elmélet szerint a világon bármelyik ember maximum 6 kapcsolatnyi távolságra van. Ez az infokeresés szintjén 9 vagy 19 lépés is lehet.

A hálózatok azonban nem statikusak, épp a növekedés, a változás tartja fent őket. Ez az oka a gazdaságban is a növekedésnek, a vállalatok összeolvadásának, a globális hatalmak kialakulásának. Régen az érték a termelésben, a termékben volt, ma már inkább az információban, az ötletben van. Ezért is fontos, hogy kivel kapcsolódunk és a kapcsolati hálón milyen gyorsan mozog egy információ.

Anselm Grün

Anselm Grün műveit már többen ajánlották nekem. Mostanra túl vagyok néhány irásán, igy ideje, hogy összefoglaljam a gondolataimat vele kapcsolatban.

A fura nevű iró egy osztrák szerzetest rejt. Művei pszichológiai témájúak, nagyon közvetlen, közérthető módon boncolgatja az élet kérdéseit, amelyek mögött mindig ott van Isten és az ő útmutatása.

Az első könyvét párkapcsolati témában olvastam: Ami a szerelmet táplálja egyaránt szól most ismerkedő, alakuló pároknak és már régóta együttélő házasoknak. A szerelem illuzórikus tévképzetei helyett kézzel fogható magyarázatot ad arra, hogy mitől lehet a hétköznapokban is működtetni egy kapcsolatot. Például körüljárja a kapcsolatok négy fajtáját: a kapcsolatot magunkkal, Istennel, másokkal és a tárgyakkal. Ezek a kapcsolati területek meghatározzák, hogyan viszonyulunk másokhoz. Praktikus tanácsokat ad, hogyan lehet a másik iránti tiszteletet, bizalmat, őszinteséget, hálát megőrizni. Elolvasni kötelező.

A második könyve Mit akarok? A döntés bátorsága cimű, amit olvastam. Döntést hozni nem egyszerű, legtöbbünknek komoly dilemmát, görcsöket jelent, s még a döntés meghozatala után is bizonytalanok vagyunk, hogy vajon a helyes megoldást választottuk-e. Olyan egyszerű tanácsokat ad, melyeket mindenki könnyen alkalmazhat. Például, hogy nagy döntések előtt aludjunk egy nagyot, ne döntsünk elhamarkodottan. Ne indultaból hozzunk döntést, viszont hallgassunk a testünk jeleire, a görcsbe ránduló gyomorra, az izgatottságra. Minden esetben hozzunk döntést, mert ez mozdul az élet irányába. A döntést halogató vagy döntésre képtelen személy csak vegetál, ténylegesen nem él, s nem bizik sem magában, sem Istenben, aki a döntését megáldhatja. A döntés mindig a bizonytalanba vezet, 1oo százalékos döntést nem is tudnánk hozni, ezért ne is aggasszuk magunkat miatta. A döntésnek számtalan akadálya létezik: perfekcionizmus, félelem.

A harmadik könyv Az életművészet könyve amolyan lelki simogatás. Nagyon pozitiv személéletet sugároz, hogyan lássuk meg mindenben a jót, hogyan éljük meg az életet örömben, megelégedettségben. Az egyik kedvenc Szent Ágoston idézetem a könyvből: "Tanulj meg táncolni, különben az angyalok nem tudnak mit kezdeni veled a mennyben.". Arra tanit, hogyan nézzünk szembe gyengeségeinkkel, félelmeinkkel, hogyan fogadjuk el vágyainkat, s mindezek közepette éljünk boldog életet. Számomra az egyik legfontosabb tanácsa, hogy éljünk a jelenben, a mostban, az éppen aktuális időben. Merjünk lelassulni, elcsendesedni, imádkozni, mert az vezet minket vissza önmagunkba, Istenhez, s ezáltal jobban átlátjuk az élet nehéz kérdéseit, könnyebben választ találunk a problémáinkra.

Anselm Grün egy igazi 21. századi tanitómester. Érdemes olvasni.