2013. december 2., hétfő

Bolond

Udvari bolond vagyok. Isten bolondja.

Anno Assisi Szent Ferencre és követőire mondták, hogy ők az Isten Bolondjai Rend tagjai. Azért, mert szembementek a társadalmi elvárásokkal: amikor a virágzó reneszánsz korában az emberek diszes kelmékbe és brokátokba öltöztek, ők szakadt posztóruhában, mezitláb jártak. Ferenc elhagyta nemesi családját és vagyonát, s helyette a nincstelenek között szolgált. Bolondként.

Ma is vagyunk igy néhányan, akik a társadalmi elvárásokkal szembemenve élik az életüket. Amikor más gyűjtöget és pénzben méri le a sikerét, mi mosolyban és őszinte pillanatokban és beszélgetésekben gyűjtünk kincset. Mig más magára gondol, mi a közérdekre és másikra.

Bolond vagyok, mikor a szürke-fekete kabátokba burkolt utcán járó és buszon utazó emberek közé piros kabátban vegyülök. Illetve nem vegyülök, mert nem tudok vegyülni. Bolond vagyok, mikor akkor is őszinte és szókimondó vagyok, mikor más elhallgatja a főnöke hülyeségeit és a családja értetlenségét. Bolond vagyok, mikor bicajra pattanok -1 fokban, szigorúan influenza-megelőzési céllal. Bolond vagyok, mikor a tömeg sodrásával ellentétes irányba megyek, s a rohanás helyett lassitok. Bolond vagyok, tudom.

Helyettem szóljon a "bolondokról" egy nagyon jó zene:
Carrie Underwood - Change

Ebből a kedvenc soraim: "Csak a bolond hiszi, hogy megváltoztathatja a világot...de a legkisebb dolog is változást hozhat".

S egy másik idézet, amit mostanában olvastam:
"Ha valaki valamit meg akar valósitani, soha ne azt kérdezzük, szokatlan-e, volt- már, hanem csak azt, hogy jó-e!" (Slachta Margit, aki Buffalóban élt és halt meg)

S hogy jön a bolondhoz a fenti kép? A pesti dunai korzón van a Kis Királylány szobra. Elsőre inkább udvari bolondnak tűnik az alak: fura fejdisze van, hetykén ül a korláton és szoknya helyett nadrágot visel. Ám a bolondos alakban királylány lakik. Nem minden az, aminek látszik. Bennem is egy bolond (és egy királylány) lakik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése