Balatonberény a déli part utolsó települése. Hátránya, hogy tovább kell utazni ide, mint mondjuk a félúton található Siófokra, viszont éppen ezért óriási előnye, hogy nincs nagy tömeg, nincs hangoskodás. Ez a település megőrizte valódi vidékies arcát. A falusiak előre köszönnek, érdekes tájszólásban beszélnek. Ők működtetik a kistelepülés néhány boltját és éttermét. Mivel nagyapám itt lakott egykor, az ő házában szoktunk megszállni.
Idén 26 fokos vizben fürödhettem, s a viz mélysége is elég jó volt. A berényi part rövid, de változatos: van nudista strandja, szabadstrandja és fizetős strandja, s még egy kis kikötője is. A parton sorra válogathatunk a kifőzdék és csárdák kinálatából, a gyér forgalomnak köszönhetően nyomott árakon. A strand rendezett és tiszta. Kisgyerekes családok és nyugdijasok kulturált pihenőhelye, s meglepően sok a német és holland vendég.
Idén a falu egyik titkos látnivalóját is felfedeztem: felmentem a Szőlőhegyre. A faluban táblák jelzik merre van, s valahol olvastam, hogy innen csodás kilátás nyilik a badacsonyi tanuhegyekre. Ennél többet, szebbet találtam. A kilátás fantasztikus volt, s ráadásul fent művelt szőlőket, földeket találtam.
az igazi csoda pedig, hogy több mint 100 éves pinceházak gondozott állapotban sorakoznak, akár egy skanzenben. A földbe épitett házaknak szinte csak a teteje látszik ki a földből, nádfedelük a táj jellegzetessége, hiszen a nádat a Balaton partján vágják télen. Az biztos, hogy legközelebb egy romantikus pikniket szervezünk a szőlősök aljában, a csodás panoráma fölött.
A nyugat-balatoni látnivalók közül nem lehet kihagyni Keszthelyt. Itt Szilvi barátnőmet látogattam meg, aki majd két napra való programot hozott össze nekem. Csodás sétát tettünk a városban, voltunk a piacon, a sétálóutcán, a hatalmas katolikus templomok szomszédságában, s persze a Festetich-grófok hatalmas barokk kastélyában. A kastély több napra való programot biztosit: a klasszikus kastélytúrák mellett ebédelhetünk az árkádok alatt, lovagolhatunk a kertben, megnézhetjük a hintómúzeumot, vagy éppen a pálmaház növényeit vehetjük szemügyre. Igazán jó látni a városban a pezsgést, a turistákat, a szépen felújitott épületeket, hallgatni a rögtönzött koncerteket, megkóstolni a finom fagylaltokat és egyéb finomságokat. Ha nincs is annyi turista, amennyit a helyiek szeretnének, mégis élhető, csodás kis város ez itt.
Keszthelytől már csak egy ugrás Héviz, itt még nem jártam korábban. Mintha nem is Magyarországon járnánk: a virágos parkok és sétányok, az elegáns üzletek és éttermek luxus nyaralóhelyeket idéznek. Képeken láttam már a cseh Karlovy Vary-t és Marienbad-ot, valami hasonló van itt is. Héviz vonzereje a Hévizi-tóból feltörő 38 fokos gyógyvizben rejlik. Mi esti jeggyel mentünk be egy kúrára, még jó, mert olyan kellemesen elfáradtunk, hogy utána alig birtunk hazamenni. A tópartról is be lehet úszni a tavirózsákkal szegélyezett vizbe. A tó közepén az ismert fürdőház, melynek elődjét többszáz évvel ezelőtt épp a Festetichek épitették. Az biztos, hogy ide érdemes hosszabb kúrára is betérni.
Legközelebb bicajt is viszek a Balatonra, hiszen a tavat megkerülő kerékpárút jó kirándulási lehetőségeket kinál. A közelben van a Kisbalaton, madártani megfigyelőhelyek, bivalyrezervátum és még római kori emlékek is. Balatoni nyár, remélem tart még!
Legközelebb a közeli hegyeket is meg kell nézned. A gyenesdiási erdők gyalog és biciklivel is könnyen bejárhatók, télen még szánkózni is lehet.
VálaszTörlés