A könyv cime Midlife Crisis at 30, vagyis Kapuzárási pánik 30 évesen. A könyv abban erősitett meg, hogy nem vagyok egyedül a saját problémámmal. Kutatások támasztják alá, hogy amit én átélek, azzal szembesül a generációm minden tagja. Ezek szerint nem bennem van a hiba, hanem a rendszerben.
A könyv két irónője a saját életében tapasztalta meg, hogy valami nem stimmel. Mindketten sikeresek voltak a munkában, volt társuk, ám mégis nyomás alatt éltek. Nem tudtak megfelelni minden téren a társadalom és a saját elvárásaiknak. Miközben mindenhonnan azt hallották, hogy "You could have it all", vagyis "Neked minden sikerülhet", azt érezték, hogy hatalmas áldozatot kell, hozni, s szinte képtelenség minden téren bizonyitani. Sőt, bőven elég lenne, ha a mai nők csak a munkában, vagy csak a családi fészekben bizonyitanának, nem pedig belefeszülnének, hogy sem itt, sem ott nem tudnak maximálisan megfelelni.
A két nő összefogott, s utánajárt: mi az alapja a mai modern nők szenvedéseinek, hol van a probléma gyökere. Történelmileg és szociológiailag megvizsgálták az anyáik generációját, hogy mennyi minden változott a babyboomers (50-es években születettek) óta, s mivel szembesülnek az X és Y generáció tagjai (70-es, 80-as években születettek). Ezt követően interjúkat készitettek kortársaikkal, hétköznapi nőkkel. A megkérdezésekből kiderült, mennyire azonos gondokkal szembesülnek a nőtársaik: maximalisták, de mégsem tudnak mindenben megfelelni, s ezért magukat hibáztatják.
Tetszett, hogy a negativ, pesszimista hozzáállás helyett megoldást, tanácsot akar nyújtani a könyv. Ismert, sikeres nőket kérdeztek meg, mi az ő titkuk, illetve, hogyan élték meg ők a harmadik ikszet. Kiderült, aki ma sikeres, annak is voltak nehéz időszakai életének csúcsán, s nem biztos, hogy aki 30 évesen munkanélkül volt, vagy éppen szingliként tengette életét, az 40 éves korára nem inditott saját vállalkozást, s nevelte saját gyerekeit. A könyvet teljessé teszi, hogy nemcsak a gyengébbik nem oldalát vizsgálták meg, hanem megnézték, mi a helyzet a férfiakkal, hogyan élik meg ők a 30-as éveiket, hogyan illeszkednek ők a nők problémáihoz a munka és a család területén.
Pár tanulságos gondolat a könyvből: Gondolnánk, hogy a nők sikertelenségének az okai éppen a nők maguk? Azzal, hogy versenyhelyzetet teremtünk magunknak (ki szebb, csinosabb, sikeresebb), épp a női főnökök ássák alá legjobban a női beosztottakat... Ha meg sikeres vagy és csinos, boszorkánynak gondolnak, a férfitársadalomba nem illőnek. Képesek vagyunk egymással versenyeztetni a gyerekeinket (kinek hány foga jött ki, milyen különórára jár és hasonlók).
S a megoldás? Fogadjuk el, hogy nem vagyunk szupernők, akik egyszerre minden területen maximálisat alkotnak. Fogadjuk el, azt amit kapunk, s abból hozzuk ki a legtöbbet. A munkában annyit adjunk, ami a feladat elvégzéséhez szükséges, de ne akarjunk ott barátokat és lelki társakat találni, vagy az életünket tenni a cégünkért. A családban pedig szeressük a gyerekünket, az összes macerájával, s ügyeljünk arra, hogy a férfi valóban egyenrangú fél legyen a kapcsolatban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése