Staféta

Elvileg átadtam a stafétát, gyakorlatilag nem akarom kiengedni a kezemből...

 

Augusztusban megérkezett Clevelandbe a John Carroll új CTP-s magyar diákja, Isti. Őt jól ismerem, hiszen Erdélyben együtt dolgoztunk két éve a nyári IÜP képzésen, s első itteni évem alatt ő épp Buffaloban tanult. Abban a szerencsében van része, hogy engem még itt talált (anno az előttem járó diák az én megérkezésem előtt már hazatért), igy első kézből kaphat kérdéseire választ vagy segitséget.

Jó CTP-s diáktárs lévén már megérkezése előtt igyekeztem előkésziteni számára a terepet. Beharangozni tanároknál, egyetemi kontaktoknál. Sőt, még a legnehezebb lépésben is tudtam segiteni: az egyetem közelében találtam neki szállást, mégpedig szinte ingyen! Munka- és autókeresésben ötletekkel szolgálhatok, de nekem is épp ezen a téren vannak most hiányaim...

A stafétát át kellene adni, de valahogy mégsem tudom. Az egyetemtől nem tudok megválni. Még bejárok jógaórára vagy a könyvtárba, de már egészen más a hangulat igy kivülállóként. Nincs behajtási engedélyem és parkolási lehetőségem, s a számitógépes hálózaton se tudok bejelentkezni. Hiába, hivatalosan is véget értek a tanulmányaim. A postás épp a napokban hozta meg a diplomámat gyönyörű kötésben. Még nézegetem egy darabig, mire elhiszem, hogy ez már tényleg a tény. Vége.