A Balaton januárban

Tavaly -12 fok és befagyott Balaton fogadott. Idén 6-12 fok, napsütés és elszórtan hósipkás hegyek. Méghogy a Balaton télen? Igen! Válogatás az elmúlt napok kirádulásaiból.

Rezi várához egy kanyargós hegyi úton lehet feljutni. Szép időben autóval is fel lehet kapaszkodni. A mostani behavazott, olvadós időjárás miatt mi féluton hátrahagytuk a kocsit és gyalogosan baktattunk fel.

Odafönt gyönyörű napsütés, kék ég és a környező települések és hegyek látványa fogadott. Szépen látszódtak a Badacsony környéki tanúhegyek, a várak közül a Tátika és Sümeg vára is látszódott. Alattunk Zalaszántó és a Sztúpa.

Badacsony bazaltkúpjára többször is ellátogattunk. Persze az ottani borok és vendégváró helyek bármilyen időjárásban vonzóak. A látvány akár Toszkanában is lehetne: napos szőlődombok, szépen gondozott vagy elhanyagolt villák és nyaralók, erdők.

Érdekes, hogy a hegy déli oldala napsütéssel teli és tavaszi képet mutatott, a hegy északi része, s az erdővel borított rész havas volt és igencsak hűvösnek tűnt. Szóval volt, hogy a napszeműveget, vagy éppen a sapkát, kesztyűt vettük elő. No meg a fényképezőgépet. 

S a végére pár kép a téli Balatonberény szőlőhegyéről, ahonnan épp a túloldali badacsonyi kúpot látni.

S íme egy "hivatalos" túraajánló Rezibe: https://www.zaol.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/teli-tura-rezi-varhoz-2238889/

A Balaton karácsonykor

Vagy inkább karácsony után. De még karácsonyi hangulatban. Jóbarátok kedves társaságában, s az ő kedves ajándékaikkal körülvéve. Hangulatképek az év végéről.

 

Kékes, hó, tél

Hát idén sem látott el minket az időjárás sok hóval. Karácsony előtt egy kicsit behavazódott az ország, de nem volt elég hideg, hogy megmaradjon. Így havas tájat csak az igazán nagy magaslatokon, például a Kékesen lehetett találni.

Mi is célba vettük Magyarország legmagasabb csúcsát, hogy egy kicsit télies élményünk legyen. Vittünk szánkót, termoszban teát és egyéb szívmelegítőt, no meg egy-két szórakozásra vágyó gyereket.

A hegyen akkora köd volt, hogy gyorsabb tempójú síelők nem biztos, hogy időben észrevették az előttük haladtó. A mi elvadult szánkózásunkat úgy ahogy kibírta a hegy. Csak minket viselt meg a jegesre fagyott elég meredek hegyoldal és a fék nélküli kapaszkodás a majd 3o éves szánkóba...

Azért, hogy a fagyos megpróbáltatásokat melengető élmények is kísérjék, a hegyről nem Gyöngyös irányába jöttünk le, hanem Eger felé. Ott a csodás karácsonyi fényekben pompázó belváros fogadott minket. Igazi mesés hangulatba kerültünk.

Jó volt látni, hogy még a karácsonyi ünnepek után is sokan andalogtak a hangulatos főtéren, s hogy Budapesttől távol, vidéken is milyen csodás helyek, adventi vásárok vannak. Még advent után is.

Női témák

Ez nem az első bejegyzésem női témákkal kapcsolatban. A gazdagréti női hétvégéről nemrég írtam, s már készülünk a jövő évi programokra. Közben több könyvet, "szakirodalmat" olvastam, ezekről most beszámolok.

A GLS Konferencia idei egyik legkedveltebb előadója Daniel Strickland volt. Az Üdvhadsereg (Salvation Army) vezető tisztjeként lendületes előadásában a saját tapasztalatait osztotta meg. Miszerint volt egy keménykezű, valódi férfiideál főnöke, s aztán kapott egy idős, nagymamis, törékeny nénit vezetőnek. A sztereotípiákat viszont a valóság győzte le: kiderült, hogy a néniben is valódi vezető rejlik.

Kiváncsivá tett ez az előadás, így megnéztem, milyen könyveket adott ki az előadó. Az egyiket megszereztem, s mondhatom, az egyik legjobb női könyv, amit olvastam. The Liberating Truth - How Jesus Empowers Women a címe, ami magyarul: A felszabadító igazság, avagy hogyan bátorítja Jézus a nőket. Ez így elsőre furán hangozhat, de végig kell olvasni a könyvet, ráérezni az író ironikus stílusára, s végigdolgozni magunkon a könyvben felvetett kérdéseket.

Miszerint a nők alárendelt, mellérendelt szerepe félreértéseken alapszik. A nők a férfiakkal egyenrangúak, s ugyanazokra a dolgokra képesek. Ez már a teremtéssel kezdődött, ahol a nőt Isten a férfi bordájából hozta létre, viszont csak vele lett teljes a világ, az ember. Jézus sem háttérmunkára, támogató szerepre hívta a nőket, hanem a fővonalba. Nők voltak a kereszt lábánál, a feltámadáskor, ők az első hírvivők, tanúságtévők, s egy nő, Mária "közreműködésével" jött a világra.

A másik általam olvasott könyv Geri Scazzero: The Emotionally Healthy Women. Eight Things You Have to Quit to Change Your Life. Ez magyarul Az érzelmileg egészséges nő, vagyis 8 dolog, amit abba kell hagynod, hogy változtass az életeden. Geri lelkészfeleségként a saját bőrén tapasztalta meg, milyen az, amikor feladva önmagát a legjobb feleség, legjobb anya, legjobb szolgáló próbál lenni. Viszont közben éppen magának nem tesz jót.

A saját nehézségein keresztül jön rá, hogy mit is szeret ő igazán, s hogy nem kell mindenkinek megfelelnie, ahhoz, hogy boldog legyen. Így például nem foglalkozik azzal, mit gondolnak mások, nem tagadja meg a félelmeit, a szomorúságot, a haragot, abbahagyja a túlfunkcionálást és a saját életét kezdi el élni. Ehhez viszont sok mindenen változtatnia kell és a változásokhoz a környezetét is hozzá kell szoktatni.

A női témák januárban folytatódnak Gazdagréten egy előadás-sorozattal és februárban egy eszéki konferencián.

metoo

Valamikor ősszel kezdődött a "metoo" cunami, ami először az amerikai filmvilágban ütötte fel a fejét, majd végigsöpört a világon és kis hazánkat is elérte. Nők áltak ki és vádoltak meg férfiakat, akik visszaéltek a hatalmukkal és a munkához nem illő ajánlatot tettek a gyengébbik nem gyengének titulált tagjainak.

Hírességek és hétköznapi emberek áltak ki és vállalták fel a múlt sérelmeit. A sajtónak pedig hónapokra elég témát adott, hogy mikor, ki, kit, mivel vádolt meg. Olyannyira téma volt ez, hogy a Time magazin az Év emberének nem egy személyt választott, s tett a címlapjára, hanem azokat a nőket, akiket szexuális sérelem ért.

Bennem is fogalmazódtak a gondolatok a metoo-val kapcsolatban, s ezek a gondolatok még most sem forrottak ki teljesen. Mi az oka annak, hogy egy ilyen téma felforgatja a 21. századot, s hatással van a legmenőbb, leggazdagabb és a legelesettebb, legszegényebb emberek életére is?

Miért van az, hogy a férfiak és nők között feszülő ellentét, a különbségek még ma is ott vannak, érzékelhetőek a személyes beszélgetésekben, találkozásokban, üzleti vagy munkahelyi kapcsolatban, az egyházban, az iskolában, vagy éppen a metrón? Miért nem lehet a nemiséget, a nőiséget figyelmen kívül hagyni, amikor éppen tárgyalunk, előadást tartunk, vagy a boltban veszünk valamit? Miért kell a nőiséget kiforgatni, aljassát tenni, megalázni, s csupán a testre, egy darab húsra redukálni, amivel bármi megtehető, amire bármi mondható, kifütyülhető?

Igen, mindannyiunknak vannak ilyen metoo történetei. Kinek enyhébb, kinek keményebb változatban. De a megalázás ott van mindegyikben. Mert az utánad fütyülő, a beszóló, a buszon "véletlenül" hozzád érő, a félreérthető ajánlatot tevő mindig tudja, hogy most tiltott terepen jár. Tudja, hogy az intim szférádba lép, de megteszi, mert épp a haverok veszik körül, vagy tömeg van, vagy épen ő a főnököd. Visszaélés ez a hatalommal, visszaélés ez a gyengébbik nem gyengeségével, alárendeltségével szemben.

S aztán még mielőtt megtalálnánk a választ, a végső igazságot ebben a témában, hallok egy bibliai történetet, s abban egy utalást a ma történtekre. A Máté evangéliuma 5. részében a Hegyi beszédben hangzik el Jézus szájából. Valami, ami olyannyira egyértelmű, hogy a Tízparancsolat lo parancsolata közé is bekerült.

Szóval, aki bizonytalan abban, hogy férfiként mit tehet meg és kivel, olvassa el a lenti sorokat. Vagy jöjjön el január 12-én egy általam vezetett beszélgetésre. (Részleteket később küldök emailben.)

27„Hallottátok, hogy megmondatott: Ne paráználkodj! 28Én pedig azt mondom nektek: aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele szívében. 29Ha a jobb szemed visz bűnre, vájd ki, és dobd el magadtól, mert jobb neked, ha egy vész el tagjaid közül, mintha egész tested vettetik a gyehennára. 30Ha pedig jobb kezed visz bűnre, vágd le, és dobd el magadtól, mert jobb neked, ha egy vész el tagjaid közül, mintha egész tested vettetik a gyehennára.”

Diplomácia vs. politika

Ha döntenem kellene, hogy diplomata legyek vagy politikus, nem lenne nehéz a választás. Mindkettő a köz szolgálatában áll, de míg ez előbbi a békés, kompromisszumos megoldásra törekszik, ez utóbbi célja a háborúság, a konfliktus és a megnemértés.

Ez a két fogalom már több, mint egy éve forog bennem. Forgolódtam én is diplomáciai körökben, többször jártam a washingtoni követség rendezvényein, egy időben még egy ottani lehetőség is kilátásban volt. Találkoztam tanult, profi és nem annyira profi diplomatákkal, neves tudósokkal, értelmiségiekkel. De ha az önös érdeket megérzem a legtanultabb diplomatában, onnantól kezdve nem tudok rá másként, csakis politikusként tekinteni.

A politikus az érdekember. Látszólag a közérdeket szolgálja, de a formális pozíció mögött az egyéni érdekek munkálnak. Még ha nincs is pozícióban, akkor is "politizál", kapcsolatot épít és tart fent az érdekei szerint. Nem kell parlamenti képviselőnek vagy államigazgatási alkalmazottnak lenni hozzá, lehet az illető egy önkéntes szervezet vezetője, egy cég alkalmazottja.

Ha megnézzük, akkor a nők a diplomatikusabbak a férfiak a politikusabbak. Ez a hatalomhoz való hozzáállásukból adódik: a nőket a közösség élteti, a férfiakat pedig az egyéni siker. Nők azok, akik képesek a megértést, a békét előmozdítani, ezért is neveztek ki női nagyköveteket bizonyos pozíciókra. S ha a béke megteremtődött, jöhetnek a férfiak a követeléseikkel, az üzleti érdekeikkel.

Ha a kontinenseket nézzük, nekem Európa a diplomatikus, Amerika a politikus. Európa képes elgondolkodni egy mégoly fenyegető és nehéz helyzeten is mint a migránskérdés. Képes kutatni, felmérni, egyezkedni. Amerika pedig határozottan lezár, kizár, se ki, se be.

Azt mondják, hogy a 21. század  a nők évszázada, hiszen ők a kollektív intelligencia, az együttműködés, odafigyelés, meghallgatás hordozói. Egy szaklapban olvastam, hogy a kollektív intelligencia jobban fejleszthető, mint az egyéni intelligencia! Vagyis a  csapatmunka, a tudásmegosztás, tréning, innováció közösségi szinten hozhat fejlődést nem egyéni szinten. Az egyéni fejlesztés pedig csak egy bizonyos keretig járul a növekedéshez. Ne feledjük, akkor a diplomácia vagy a politika visz előre?

A munkában is ezt éljük meg: együttműködés szükséges, de közben az egyéni érdekek munkálnak. Őszinteséget hirdet a cég, a vezető, miközben a háttérben  hazugságok, rossz riportolási minták vannak (a felfelé a szépet, lefelé a rosszat mutatják).

A végére néhány idézet, ami valahogy bennem a fentiekhez kapcsolódik:

"A felelősségérzet a lélek és az ész között hányódik" - Grecsó Krisztián

"A szellemi kiskorúság kényelmes, a kiskorűságból való kilábalás fáradtságos" - Kant

"A szeretet és tudás nem haszonelvű, haszontalan dolgok hasznát állítja előtérbe" - Pléh Csaba

Reformáció 5oo

Ez az év a reformáció 5oo. évfordulójáról szólt. 5oo év nem kevés. De mi is történt egy fél évezreddel ezelőtt és miért fontos ez ma?

1517. Rég volt, valamikor a középkorban. Amikor Luther Márton (Martin Luther) katolikus szerzetesként fellázadt a saját egyháza képmutatása ellen. Nem forradalmat hirdetett, hanem "csupán" reformálni akart. Ő maga is atya, szerzetes akart maradni, Istent szolgálni, viszont azt úgy akarta tenni, hogy a leginkább közel legyen a lényeghez: Istenhez és a Bibliához. Ezért "követeléseit" 95 pontba szedve a wittenbergi vártemplom ajtajára szögezte . Innen számoljuk a reformációt.

Reformáció. Re-formáció. Átalakítás, átalakulás, változás, ami saját magából indul és saját magára irányul. Nem valaminek az eltörlése, s egy jobb, más, szebb eszme bevezetése, hanem a meglévő gondolat alakítása, formálása.

Reformációra volt szükség anno és reformációra van szükség most. Amikor ezt kiírtam az üzenőfalamra, volt aki értetlenkedve kommentelt: de hát mit is akarok én megreformálni és milyen elvek szerint? Hát, aki úgy érzi, nincs ma szükség reformációra, az meg se próbálja megérteni az írásomat. Aki pedig reformot óhajt, az lássa be, hogy ezen a világon már minden megtörtént és mindennek az ellentetje is.

Szóval ha valamiből, a történelemből, a múltból tanulhatnánk, s elővehetnénk a már egyszer "bevált" módszereket. Mint éppen a reformáció. Ami nem akart mást, nem akart totális változást, csak visszatérést az alapokhoz. Ennél többre ma sincs szükség. Csupán az alapokhoz kellene visszatérnünk. S nem csak a templomon belül. Ha alapjaiban formálódunk, visszatérünk, megtérünk, akkor az hatással lesz a munkánkra, a többi emberrel való kapcsolatunkra, a szavainkra. S ezáltal hatása érezhető lesz a közösségben, a családban, városban, vagy éppen az országban.

Amikor negatív forgatókönyveket gyártunk, s azokban hiszünk, azokat ismételjük - mint például, jaj mi lesz Európával a muszlim bevándorlók miatt - mi lenne ha pozitív forgatókönyv alapján kezdenénk el saját magunk is változni: mi lenne a lépcsőházammal, az utcámmal, az országommal, ha az emberek nem gyűlölködve és félve, hanem valódi keresztényként egymást szeretve (!), bizalommal és nem törtetéssel fordulnának egymás felé???? Mi lenne, ha felhívnám azt a másikat, aki a barátom, szülőm, testvérem, szomszédom, s akivel nem beszéltem már egy ideje, mert valami megváltozott??? Miért ne tudnánk ezt a változást negatív hiányról pozitívra fordítani? Aki azt mondja, nem tudja, az nem akarja. Az ember mindenre képes. Ha akar.

Én ilyenféle reformációra vágyom. S ez velem kezdődik. Hogy én miként viselkedek a szomszéddal, a buszon a felszállóval, útközben vezetve az elém bevágóval, vagy éppen a másokat kihasználó főnökkel. Szó nélkül hagyom, vagy szólok, teszek, lépek. Te döntesz, hogy melyik úton mész tovább.
Re-formáció. Ma.

Aki a történelmi reformációról szeretne többet megtudni, annak itt egy film:
Luther

És egy könyv, ami egy utazás Luther Németországába, életének színtereire:
A papagájos ablak

Vagy éppen egy kedves ismerős által szerkesztett novelláskötet:
Ideje van az olvasásnak