Igyekszem növényeket csempészni a lakásba, az erkélyre, ezekről fotókkal már többször is beszámoltam. A "zöldesítésben" még az sem zavar, ha nem a saját tulajdonomban lévő területen "dolgozok". Birtokba veszem a közterületnek nyilvánított lépcsőház elejét (erről is írtam már), aztán a szomszéd lépcsőház, meg a kettővel odébbi lépcsőház előkertjét is. S mindjárt át is érünk az út túloldalára, vagy az utca végére. Csak néhány hasonlóan lelkes és szorgos kéz kell.
Aztán egyik fáradt szombat délelőtt találtam is szorgos kezeket, mármint a sajátomon kívül is. Kép sajnos nem készült a munkálatokról, mivel a munkával és nem annak megörökítésével voltunk elfoglalva. Mivel már október vége volt, s közeledtek a hideg napok, még utoljára tudtunk kicsit a nap fényében megfürödni, s a növényeket a téli időszakra felkészíteni.
S mi harcoltunk. A rózsák után kedvet és motivációt kapva a bokormályvákat, majd az orgonákat vágtuk vissza. Igen, az elvirágzott, elszáradt virágfejeket le kell vágni, hogy jövőre a megerősödött száron nőhessen új virág, még több virág.
Ha már a kertben voltunk és erős férfikéz is akadt, akkor e nem mindennapi lehetőséget kihasználva ásót ragadtunk (vagy legalábbis a férfi kezébe adtuk), s megszabadultunk egy félig kipusztult és kidőlés alatt álló tujabokortól.
S akit még érdekel a "kert" téma, hallgassa meg, vagy olvassa el a gazdagréti prédikációk közül ezt:
http://www.gref.hu/hu/igehirdetes/teremtes/az-elo-bolygo/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése