Az utunk során fotóztunk érdekes útjelző-táblákat. Ezekből válogatok most.
A tevés persze mindenki kedvence, egy oázisváros határában, közel a homoksivataghoz találtuk.
Itt számunkra is jól olvashatóak a feliratok, na de ezek alapján nehezen igazodtunk el a szűk sikátorokban. Például Fez ősi városmagjában több, mint 3ooo utca van, jelöletlen és számozatlan házakkal, ahová kizárólag helyi idegenvezetővel merészkedtünk csak be. Akár a labirintusban.
Az utak mentén legtöbbször arabul és franciául is kint van a helyek neve. Ugye az arab írás jobbról balra íródik kecses cirádáival. Ehhez képest az őslakosok berber szövegei nagyon hasonlóak, csak szögletesebbek és balról jobbra íródnak, mint a mi betűink. Néhány helyen tudtunk ilyen feliratot fotózni, elvileg a kétféle nyelvnek nincs sok köze egymáshoz. Még ma is vannak a városokon kívül élő nomádok, akik csakis berberül beszélnek, sem a franciát, sem az arabot nem ismerik.
A kapu melletti táblán fent arab, lent berber írás. Megfejteni egyiket sem tudtuk...
A belvárosi csacsifogatot jelző tábla és a mellette lévő felirat szinte már festői.
Ez a kép pedig az Atlasz déli oldalán készült, egy eléggé lepusztult városban, jópár kilométerre első városunktól, Marakeshtől.
Itt pedig egy ház bejáratán az építés évét jelzi a felirat. 1957 és az arab időszámítás szerint 1376. A muszlim időszámítás Mohamed futásától, 622-től számítódik.
Ja,és persze nem hiányozhat a jó öreg Coca-Cola sem...Ezt a világon mindenütt ismerik és értik. Még akkor is, ha arabul van az üvegre írva.
Álljunk meg egy szóra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése