Hálaadás után

Immáron a harmadik hálaadást éltem meg Amerikában. Az első évben nem is igazán tudtam, mit ünneplünk, az egyetemi közös diákvacsorán kivül nem volt hálaadási élményem. Tavaly itteni barátaimnál jártam, ahol amerikai, magyar, kolumbiai módra ünnepeltünk. Idén igazi magyar hálaadáson voltam.

Nekünk magyaroknak a hálaadás nem ünnep, viszont a jelentése, hagyománya üzenettel bir. Állj meg, nézz hátra, s adj hálát azért, amit kaptál, s ne a hiányaidat listázd, hanem az áldásaidat. Count your blessings, vagyis vedd számba az áldásokat. Nehéz? Igen. De megéri.

Amerikában a hálaadás a legfontosabb családi ünnep. Igazi ünnep, mely nem az ajándékokról szól, hanem a családi összejövetelekről, közös elcsendesedésről, vacsoráról. Itt ritkán van munkaszüneti nap, vagy olyan alkalom, amikor az üzletek bezárnak, de erre az estére mindenütt lehúzzák a rolót, s igyekeznek haza a családjukhoz.

Az ünnep meghatottsága után az amerikaiak viszont máris visszatérnek a fogyasztói társadalomba. Hiszen a hálaadás csütörtöki napja után pénteken van a Black Friday, az év legakciósabb napja, amikor hatalmas leárazásokon lehet vásárolni, pénzt költeni, fogyasztani. Idén több cikket, rádióadást olvastam, hallottam, ahol az ünnep eme kettősségét boncolgatták. Mert lehet bár válság és pénztelenség, pénzt költeni itt élmény és állampolgári kötelesség.

Aki mégis inkább a csendes hálaadásra szavaz, a lenti linken talál gondolatébresztő igehirdetéseket. Az én igehirdetésemen a félig teli-félig üres pohárról volt szó. Igyekszem a félig tele poharat látni, s a nem a félig üreset. A félig teli pohár még megtelhet, csak idő és türelem kérdése. A félig üres viszont csak még tovább fogy...

Hálaadási gondolatok

Ya-Ya

A Ya-Ya-lányokkal élőben találkoztam először. Aztán most az eredeti könyv lapjain ismerhettem meg őket igazán. Négy jóbarátnő a 3o-as, 4o-es években örök barátságot kötött. Gyerekes önfeledtségüket, egymáshoz való ragaszkodásukat nyugdijaskorukig megőrizték. Közben jöhetett háború, férj, gyerekek, őket valami titkos szövetség kötötte össze.

A könyv főhőse Sidda, aki az anyjától, Vivitől kapott jegyzetekből, levelekből és fotókból rakja össze a Ya-Ya testvériség titkait. Divine Secrets of the Ya-Ya Sisterhood (A Ya-Ya testvériség isteni titkai) a cime Rebecca Wells könyvének. Amolyan könnyed, női, romantikus történetnek tűnhet elsőre, ám a háttérben sok fájdalom, anya-lánya között feszülő ellentét és elvárás bontakozik ki.

A könyv sikere miatt filmre is vitték, Sandra Bullock-kal a főszerepben. A könyvnek folytatása is iródott, aYa-Yas in Bloom (Virágzó Ya-Yák) a következő, amit elolvasok.

Ja, s hogy hol találkoztam a Ya-Yákkal? Hát hol másutt, mint Amerikában a magyarok körében. A négy szövetséges közül már hárommal megismerkedtem. Ők épp a virágzásukat élik, tinédzser gyerekeiket nevelik. S néha még mindig olyan őrültek és szeleburdiak mint a könyvben.

Film 

A könyv folytatása a Ya-Yas in Bloom, vagyis a Ya-Yák virágzása. Ez az előző folytatása és előzménye. Még több történetet tartalmaz a négy Ya-Ya barátnő gyerekkorából, megismerhetjük a barátság kezdetét, a megpróbáltatásaikat szülőként, majd nagyszülőként. Véleményem szerint az eredeti könyvvel nem tud versenyezni.

Sheperd's pie

Valami nagyon finomat ettem a napokban. Kiderült, hogy hagyományos amerikai étel, s én két év alatt nem találkoztam még vele. Sheperd's pie, vagyis "juhászkalács" a neve.

Első ránézésre nehéz volt megfejteni az ételt, amit elém tettek. Kis kerámiatálkában sűrű levesnek tűnő dolog gőzölgött. Belekanalazva kiderült, hogy a leves nem leves, hanem valami raguféle (itt caserole), vagyis csőbensült egytálétel. A tetején érdekesen formázott krumplipüré, a tál alján húsos-zöldséges ragu. Az egész valami laktató finomság!

Nyomban utána eredtem, miféle étel ez, s talán még magam is el tudnám késziteni. A receptet itt közlöm.

Krumplipürét készitünk 4 nagy krumpliból, amiket megfőzve összetörünk, hozzáadunk egy evőkanál vajat, 1 evőkanál apróra vágott hagymát, negyed bögre reszelt sajtot, sót, borsot, majd az egészet félretesszük.

A raguhoz 15 perc alatt megpároljuk az apróra vágott répát, zöldborsót, esetleg gombát. Egy serpenyőben olajon megsütünk egy fej apróra vágott hagymát, erre tesszük a 4o dkg darált marhahúst, megpiritjuk, majd 2 kanál lisztet adunk hozzá, 1 percig sütjük. 1 kanál ketchuppal felforraljuk, majd 5 percig főzzük.

Egy tűzálló tál aljára tesszük a húst, erre rétegezzük a zöldségkeveréket, majd a krumplipürét. A tetejére tehetünk reszeltsajtot. 2o percig sütjük.

Igazi, téli, szivet melengető egytálételt kapunk. Jó étvágyat hozzá!

Online receptek

Elnökválasztó 2

Eltelt november 6-a éjszaka, s reggelre már meg is volt az elnökválasztás eredménye: Obama maradt az elnök. Érdekes volt reggel úgy ébredni, hogy első dolgom a rádió bekapcsolása volt. Egész nap (sőt azóta másnap is) a választási számokat, a jövőt boncolgatták a rádiósok.

Maga a választás is érdekes volt. A hurrikán és az áramkimaradás ellenére lehetővé tették az amerikai polgárok számára, hogy időben tudjanak szavazni. A szavazás nem hagyományos papiron, hanem számitógépen történt. Az időseknek és otthonuktól távol élőknek megengedték a postai, sőt az emailes szavazást  is. Még igy is embersorok kigyóztak a szavazóhelyiségeknél.

A választás eredménye nagyjából várható volt. Inkább a konkrét számok okoztak meglepetést. Obama több államban nyert, ahol nem is feltételezték a győzelmét. A legfontosabb swing-államok közül Ohiót és Floridát is meghóditotta.
Megválasztása körül persze vannak kételyek. Nem könnyű a világ legnehezebb pozicióját elfogadni. Van, aki az erkölcsi intézkedéseit kérdőjelezi meg (abortusz és egyneműek házassága), van aki az egészségbiztositás körüli hercehurcát nem szeretné (Medicare-Obamacare), s van aki a gazdasági és külpolitikai erejét nem látja.

Ahogyan Romney mondta gratuláló beszédében: "Imádkozom, hogy minden jó legyen Obama alatt." Mást mi sem tehetünk.

A szavazókról egy fotósorozat itt.

Obama beszéde a választások eredményekor.

Elnökválasztás - marketinges szemmel

Amerikában most bőven van téma, médiahir és marketinges üzenet, amit elemezhetek. Épp most a Sandy hurrikánnal versenyben van az elnökválasztási kampány. Mivel holnap lesz a voksolás, épp ideje, hogy a politikai kampány részleteiről is beszámoljak.

Az amerikai elnököt általában mindenki ismeri a világon. Ha nem is követjük figyelemmel az amerikai belpolitikai csatározásokat, az elnökválasztás idején még a más országokban élők is hallanak a két párt jelöltjéről, azok érveiről, gondolkodásmódjáról.

Amerikában élve nem lehet kimaradni a kampányból. Már egy éve elkezdődött az elnökválasztási hajsza. Először az elnökjelöltek kiválasztása zajlott, nem kevés botránnyal. Majd, amikor eldőlt, hogy a republikánusokat Romney képviseli, indulhatott az Obama és Romney közötti megmérettetés.

Tavasszal már nem tudtunk hirdetési helyet vásárolni a tévécsatornáknál, a politikusok ugyanis felvásárolták az összes hasznos időt. Ritkán nézek tévét, de ha mégis, a műsorok szüneteiben egymást követik a demokrata és republikánus hirdetések. Ezek a hirdetések nem túl felemelőek. Sőt, szinte mindegyik a negativ promócióval él, vagyis az ellenfél politikáját kritizálja. Épp most olvastam egy összehasonlitást a két kampány hasonlóságiról és különbözőségéről.

A republikánusok jóval több szomorú, fekete-fehér képet mutattak, mint a demokraták. Romney hiveinek véleménye, hogy Obama kiábrándultáságot, depressziót, félelmeket és könnyeket hoz az amerikai népnek. Mindkét párt előszeretettel használt hétköznapi nőket a kampányfilmjeikben, akik pro és kontra elmondták, hogy anyaként, feleségként, vagy dolgozó nőként, miért is támogatják vagy ellenzik az egyik vagy másik jelölt politikáját. Spanyol hirdetések is futottak, de csak kis számban. Obama többször használt feketéket a filmekben, s Romneyval ellentétben igen sokszor mutatott időseket, gyerekeket, kétkezi munkásokat, katonákat. Romney viszont Kinát emlitette többször. Mindkét jelölt szivesen idézte saját filmjében az ellenfél kampányszövegeit, újságcimeket, statisztikákat a gazdaság lehangoló (Romney) vagy éppen felemelő (Obama) állapotáról.

Ha egyszerűsiteni akarjuk a két párt kulcsüzeneteit, akkor Obama az alsóbb és középosztályt képviseli, mig Romney a vállakozók és tehetősebbek favoritja. Obamának jóval több a szinesbőrű ill. bevándorló támogatója, mig Romneyt az amerikai gyökerekkel rendelkező, konzervativ fehérek részesitik előnyben.

Az utóbbi hetekben állandóan csörögnek a telefonok. Hol Obama jelentkezik be, hol Romney. De amikor már éppen válaszolnánk az elnöki hivásra, rá kell jönnünk, hogy csak jól időzitett automata hivásokat fogadunk. Van, mikor a jelöltek szimpatizánsai, önkéntesei hivnak. A postaládánkat is telitik a hangzatos szórólapok. A jelöltek próbálják megosztani a szavazókat értékrendjük szerint. Elgondolásuk alapján Obama a női egyenjogúság támogatója, mig Romney csak korlátozni akarja a nők jogait (értsd ellenzi az abortuszt). Ezzel szemben Obama nem biztosit vallásszabadságot, sőt a keresztény értékeket rombolja (értsd  támogatja a melegek házasságát, az abortuszt, s ő maga sem gyakorolja a vallást).

A hétvégén mig templomban voltunk, jól időzitve végig szórólapozták a parkoló autókat. Egy igaz katolikus csakis Obama ellen szavazhat - üzenik. Azt nem mondják, hogy szavazz Romneyra, hiszen az ő mormon hite sem annyira katolikus gyökerű... A jezsuita egyetememen külön füzetek jelentek meg Választási útmutató katolikusoknak cimmel.

A sok meggyőző üzenet és információ ellenére igen sok a bizonytalan szavazó. Őket legtöbbször személyesen próbálják a jelöltek elérni. Az elmúlt hónapban mindkét párt képviselői egyértelműen a választást eldöntő ún. swing state-eket ostromolták. Ohió hagyományosan ilyen swing state, hiszen évtizedekre visszamenőleg, aki nem nyert Ohióban, az nem lett elnök sem... Igy volt, hogy egyik nap Obama járt Clevelandben, másnap Romney látogatott egy Cleveland közeli településre. Bevetették magukat a jelöltek feleségei is.

A választások előtti utolsó hetekben, hetente egyszer élő vitaestet közvetitettek a tévécsatornák (értsd minden csatorna). Egy-egy politikus újságiró vezetésével különböző témaköröket érintve vitázhatott Obama és Romney. Mig egyik héten demokrata siker volt, másik héten republikánus. Volt olyan vita, ahol az állampolgárok tehették fel kérdéseiket, volt mikor maguk a jelöltek mondták el érveiket, de szóhoz jutottak az alelnökjelöltek, s a first lady-k is.

November 6-a fordulónap az amerikaiak, s az egész világ történetében. Hiszen az eredmény valamilyen módon mindenki életére kihat majd. Vagy a földi paradicsom jön, vagy a káosz. A kampányok szerint nincs átmenet a kettő között.

Néhány tévéhirdetés példának:
Obama tévéhirdetés
JLo for Obama hirdetés
Romney tévéhirdetés
Romney tévéhirdetés fekete-fehér
Big Bird hirdetés
Lena Dunham hirdetés

Sandy, a hurrikán 2

Sandy, a hurrikán pár nap alatt elvonult, lecsendesedett, de hatalmas káoszt hagyott maga mögött. Nekünk 23 órán keresztül nem volt áramunk miatta, egy éjszakát és egy teljes napot kellett kibirnunk világitás és fűtés nélkül. Cleveland környékén több mint százezer ember lakásában okozott áramkimaradást a  vihar, s egy hét elteltével is még több mint tizezren voltak, vannak áram nélkül. A mi utcánkban 3-4 nap alatt állt helyre a rend. A kidőlt fákat eltávolitották, a letört ágakat, leveleket összeszedték, s mi is mentünk munkába, iskolába, mintha mi sem történt volna.

Sandy wins, vagyis Sandy nyer: leszakadt vezetékek, a partról elsodort stégek

New Yorkban és New Jerseyben azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. A rádió mai jelentése szerint,  Manhattan-ben több mint 4oo ezren vannak áram nélkül. A tévé mutatott is egy képet, ahol a felhőkarcolók egy része világit, aztán egy hatalmas sötét folt, majd újra látni fényeket. Queens-ben a leszakadt vezetékek tüzet okoztak, s több mint 1oo ház égett le.

Manhattan felhőkarcolói: csak egy részük van kivilágitva 

Elég drasztikus képeket látni az újságokban: szárazföldre vetett yachtok és csónakok, vizzel elárasztott metrólejárók, az utcán telefonfeltöltésre váró embersorok. Most valahogy nem szeretnék ebben a nagyvároban élni... Nagy fennakadást okoz itt az üzemanyaghiány. Áram nélkül nem tudnak közlekedni a vonatok és a metrók, igy a taxik és autók elárasztották az utakat. Viszont üzemanyag nélkül ezek sem tudnak a végtelenségig közlekedni. Eléggé szokatlan  helyzet ez Amerika fellegvárában, kicsit balkániak a képek.

New yorki taxik

A vihar nemcsak a természetben okozott károkat, hanem a gazdaságban is. Az éttermek és üzletek közül nagyon kevés, amelyik áram nélkül is tud működni, igy a legtöbb átmeneti szünetre (és ráfizetésre) kényszerült. A tőzsde egy napos szünet után tudott kinyitni.

North Carolina, ahol egyébként sosem esik a hó

A vihar hozadékaként módusultak a reklámok, kampányszövegek is. A vihar képes volt az elnökválasztási kampányt is "beelőzni", pár napra háttérbe szorult Obama és Romney harca, helyette a helyreállitás, újjáépités került előtérbe. Szakértők szerint a vihar jót tett Obamának, javult a támogatottsága, a bizonytalankodók a káosz megoldóját látták benne.

Queens, tűzvész után

A marketingszövegek és akciók is felhasználták Sandyt. Eléggé ellentmondásos üzenetek és akciók kezdődtek, melyek közül többet hamar leállitottak, sőt még bocsánatkérésre is sor került. Kicsit etikátlannak találta ugyanis a köz, hogy a katasztófából néhány cég hasznot akart húzni. Igy önvizsgálatra kényszerült az "Hurricane Sandy Sale" jelszóval kampányoló ruházati cég, vagy éppen a "Frankenstorm" (Frankenstein után szabadon) üzeneteket generáló másik designcég.

 Úttest North Caroline partjainál

A cégek között voltak épitő kezdeményezések is. Volt repülőtársaság, amelyik a vihar idejére eltörölte a repjegyek módositási diját. A Duracell ingyen telefontöltést vállalt, több biztositótársaság pedig a károk azonnali felmérését kezdte el.

Telefontöltés New Yorkban

Szent Imre templom újranyitása

 Most hétvégén valódi történelmi pillanatnak lehettem részese. Mikor 2 két éve Clevelandbe érkeztem, az első hir, amit a városról kaptam (még a repülőút alatt egy itt élő házaspár tájékoztatott), az az volt, hogy 2o1o nyarán bezárták a Szent Imre templomot. Most vasárnap, 2o12. november 4-én ünnepi istentisztelet keretében nyitották újra a templomot.

A két esemény között elég sok vihar történt. A bezárás előzménye, hogy Cleveland katolikus püspöke költségtakarékossági okokból 5o templom bezárásáról döntött. Soha nem hallottam még templomok bezárásáról, pláne nem a szabadság hazájában, Amerikában. Ideérkezésésem után nagyon meglepett, hogy milyen sok templomot látok, s még nagyobb meglepetés volt, mikor egymás közelében található egyházi épületeken az ELADÓ (for sale) tábla csüngött. Templomot eladni? Hát nem szent helyek ezek, amiket még nehéz időkben is fenntartanak? Odahaza Magyarországon a legnélkülözőbb vidékeken, néhol csak pár lélekszámú településeken is fenntartják a templomokat, fizetik a papot, a szolgálatot. Itt pedig, mintha üzleti szempontok alapján működne a lelki élet: nincs elegendő "kereslet", hát felszámoljuk.

A Szent Imre bezárása hatalmas felháborodást keltett nemcsak a clevelandi magyarok körében, de szerte Amerikában, sőt az óhazában is. A gyülekezet fellebbezett, levelet irt a püspüknek, a Vatikánba. A templomot bezárták, de a közösség nem hagyta el magát: egyöntetűen egy másik katolikus templomba kezdtek el járni, ahol az amerikai pap még magyarul is megtanult, hogy a hivek nyelvén tudjon misézni. Van ilyen is! S a sok hercehurca után idén ősszel jött a felmentő hir: a templomot a pápa újra engedélyezte, vagyis használható, kinyitható!

A hivek rég készültek erre a pillanatra, s végül november 4-én, Szent Imre herceg napján jött el a nagy esemény. Délben, a déli harangszó után kezdődött az ünnepi mise (mivel a nándorfehérvári csatának is most volt évfordulója). A templomtér már egy órával a kezdés előtt kezdett megtelni. A 8oo főt befogadó épületben a kezdéskor már mozdulni sem lehetett: a padsorokban és a pótszékeken ültek, a sorok között és az előtérben álltak az emberek. Meglehet, hogy akár 1ooo ember is eljött erre a neves alkalomra. A vendégek között voltak a gyülekezet tagjai, a cserkészek fiatalabb és idősebb tagjai, népviseletben a néptánccsoport, a new yorki konzul, a clevelandi magyar közösség aktiv része, sőt amerikaiak is jöttek. Az esemény hatalmas médiaérdeklődést keltett: itt volt az egyik helyi tévécsatorna, Cleveland napilapja, egy rádiócsatorna. Jómagam a fotósok táborát növeltem, igyekeztem "tűzközelből" megörökiteni ezt az eseményt.

A mise magyarul zajlott, de voltak részei, amik angolul is elhangzottak. Megható volt ennyi ember együttes éneke, imája, mégpedig magyar nyelven. Az ünnepség hosszabb volt a megszokottnál, utána pedig az alagsorban található közösségi teremben volt sütemény és kávé az egybegyülteknek. Könnyes szemeket, meghatott arcokat lehetett látni a szertartás alatt. Sokan a jelenlévéő "öregek" közül itt kötöttek házasságot, ide hozták gyermekeiket keresztelni, elsőáldozni, s itt szeretnének végső búcsút venni ettől a világtól.

Személy szerint nekem ez a templom a kedvencem a clevelandi magyar templomok közül. Kivülről csúnyácska, nem éppen hivalkodó az épület, de odabent egy finoman kimunkált, légies neogót teret találunk csodás festett ablakokkal, faragott oltárral. Az ünnepre nemzetiszinű virághalmaz diszitette a templomot, magyar és amerikai zászlók lebegtek a bejáratnál. Jó volt itt lenni, jó lesz ide jönni.

A Fox8 tévécsatorna beszámolóját itt találjátok. A Plain Dealer napilap cikke pedig itt van. A jóhirről az otthoni hircsatornák is beszámoltak. A Hiradó jelentése itt olvasható.

Halloween, újra

Ez a harmadik halloweenom Amerikában. Az első alkalommal az újdonság erejével hatott rám az üzletekben és a házak dekorációin látható halloween őrület. Második alkalommal már magam is jelmezbe bújtam, s trick or treat túrára indultam. Idén kicsit visszafogottabban halloween-eztünk. 

Nem volt különösebb rákészülés, a ház bejáratához néhány őszi virágot, sárga tököt és mécsest tettünk csak ki, majd vártuk az édesség-gyűjtő portyára érkező fiatalokat. Közben a jelmezes felvonuláshoz én magam is újra kedvet kaptam. Idén Minnie egér voltam.

 

 Enese a Minnie babynek öltözött, az ő ötlete volt, hogy akkor én meg legyek Minnie, a felnőtt. Épp volt raktáron mindkét jelmezből. A család gyerkőcei között volt, aki KGB-ügynök lett erre az estére, de előkerült a mohácsi búsójárás egyik maszkja is. Akárki akármit mond, igazán szórakoztató jelmezbe bújni:)