Legutóbbi kultúrélményem a Cleveland Orchestra előadására vitt. A világhirű zenekart történetetesen épp egy magyar, George Széll tette ismertté, a zenéjüket pedig világszinvonalúvá. Jelenleg épp egy osztrák karmester a zeneigazgató. A programon természetesen európai zenék voltak Richard Strauss-szal, Berlioz-zal. A koncertre szakértő hivott: egyik "újszerzeményű" barátom az Akroni Szimfónikus Zenekar programigazgatója. Tőle tudom, hogy mekkora különbség van az amerikai és európai klasszikus zenei oktatás között. Valamint, hogy másképpen játszik, énekel egy ázsiai mint egy magyar.
A koncertterem a Severance Hall. Csodás épület, eddig még nem jártam benne. Kivül klasszikus, homokkő épület, bent csodás eklektikus elemek. A nagyterem plafonját ezernyi virág-dombormű boritja, amelyek szine a fények változtatásával hol hűvös-fényes ezüst, hol meleg-arany. A koncerttermet a harmincas években épitették, s 2ooo-ben újitották fel. Nevét az alapitó-épittető házaspárról kapta.
Jó volt egy estére elvarázsolódni. Várom a következő kulturprogramot.
Severance Hall története
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése