A 2011-es év hosszabbnak tűnik, mint amilyen valójában volt. Egy teljes év Amerikában, diákként, a clevelandi magyar közösség tagjaként. Utazások, bálok, konferenciák, új ismeretségek, munkák, feladatok. Lazuló kapcsolat a magyar itthonnal, távolodó barátok és egyre kevésbé fontos kötelékek.
S mi vár 2012-ben? Egy fél évet még látok, a korábbi utam folytatását Amerikában. Tanulmányok befejezése és készülés a ...-re. Visszatérés vagy kint maradás? Munka vagy tanulás? Egyedül vagy társsal? Kérdőjelek - talán ezek határozzák meg leginkább ezt az évet.
Mindenki számára embert próbáló lesz ez az év. A szűkülő lehetőségek és növekvő bizonytalanság miatt szükség lesz a kitartásunkra, hitünkre. A bizakodásra egy jobb világban, ahol nem a pénz és a kézzelfogható dolgok határozzák meg az emberek "jólétét", hanem a pozitív érzések és gondolatok. Én igyekszem virágosan látni a jövőt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése