2015. október 1., csütörtök

Amalfi-part

Már maga a név is romantikusan cseng: Amalfi. Nápolytól délre egy kacskaringós félsziget neve ez, ahol három települést is volt szerencsénk bejárni.

 Kilátás Sorrentoból a Vezúvra

Nápolyból vonattal utaztunk az első városba, Sorrentoba. Ez egy elegáns tengerparti városka, a parton szállodákkal, macskaköves utcákkal, éttermekkel. Itt kóstoltuk meg a sorrentoi citromból készült finom édességeket és likőrt.

Ennyire szűk szerpentinen buszoztunk

Sorrento-ban buszra szálltunk, ami hihetetlen szűk és kacskaringós szerpentinen vitt minket Positano városán át Amalfiba. Tervünk szerint Positanot is megnéztük volna, ami egy halászfaluból lett kedvelt üdülőhely, több filmben is szerepelt (például a Napsütéses Toszkána). Most viszont csak a sziklákról láttunk le a napernyőkkel tarkított tengerpartjára és a város sziklára "ragasztott" házaira.

Az "Amalfi-part" Positanonál

Amalfi még szeptemberben is bőven tele volt turistákkal. Itt kötnek ki az óriás turistahajók, hogy utána tovább menjenek Carpri, Nápoly és a francia riviéra felé. A város főterén van a fő látnivalója, egy csodás román kori bazilika márványból kirakott falakkal és barokk mennyezettel. A város szentje Szent András, az ő relikviái itt vannak elhelyezve. A mór stílusu templomhoz belső kerengő is tartozik, s ilyen sok lépcsőn még sosem másztunk fel templomba.

Főtér Amalfiban a templommal

A dombra épült város szűk utcácskái a parttól indulnak fel a hegy irányába. Sok lépcsővel összekötött sikátort és hangulatos teraszt, kávézót, éttermet találunk itt. A főtéren rögtön két fantasztikus cukrászda várt minket a frissen sült, puha, porcukrozott finomságaival és kávéjával.

Az amalfi katedrális mór kerengője

A parton még akadtak fürdőzők és napozók, mi is megmártóztunk, legalábbis lábilag. Hogy aztán feltöltődve indulhassunk vissza Nápoly felé.

Amalfi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése