Február lett hirtelen, itt a tél vége, lassan már a tavasz jön. Furcsa, hogy idén nem is igazán volt tél felénk, Ohioban. Mig tavaly naponta háromszor kellett kiásnom az autómat a hó alól, addig idén összesen talán háromszor tettem ugyanezt. S mig itt a tavaszi napsütésnek örvendezünk, odahaza szakad a hó, s rég nem látott minuszok hóditanak.
De lássuk is, mit hozott eddig a február. Olvastam egy érdekes cikket, ahol a hónap pozitivumait ecsetelték. Nem véletlenül, hiszen február eléggé elhanyagolt, "jellegtelen" hónap, rászolgál a védelemre. A humoros cikkiró szerinte februárt nem értékeljük kellőképpen, pedig ez a hónap az ellazulás ideje. Mivel rövidek a napok (igaz egyre inkább hosszabbodnak) nem tudunk olyan sok aktivitást egy napba sűriteni. Igy élvezhetjük az otthon, a meleg szobában töltött estéket, egy jó könyvet vagy filmet. Másrészt ilyenkor kezdjük el tervezni a tavaszi dekorációt, a kertet, a virágokat, szóval kiélhetjük kreativitásunkat, s még csak meg sem kell mozdulnunk (hiszen a kertet még nem tudjuk felásni:)
Élvezem én is a februárt, érzem a tavaszt, s megkönnyebbülten örvendek az idei hó- és fagymentes télnek.
Örvendtem a hétvégén is, amikor február 3-a, Balázs-napja, s az én születésnapom jött el. A tavalyihoz hasonlóan hatalmas mennyiségű online üzenetet kaptam. A Facebooknak köszönhetően nem tagadhatom le a korom, s ismerőseim is időben értesültek jeles napomról, igy csaknem 5o-en kivántak minden jót. Kaptam néhány postai üdvözletet is, külön köszönet a kézzel irt sorokért. Személyes köszöntést viszont szinte nem is kaptam, illetve csak megkésve. Születésem napját ugyanis munkával töltöttem, s kedves barátaim nem értek rá egy görbe estére azt követően. Igy görbe este másnap Buffaloban lett pótolva, kamatostul.
Februárban Amerikában Valentin-őrület van. Bár csak 14-én lesz az a bizonyos nap, már jó előre, január végén megtöltik az üzleteket a piros szivecskék: bonbon, plüsspárna, képeslap, torta, kozmetikumok formájában. Csöpög mindenhonnan a romantika, a párkapcsolatban való beteljesedés igérete.
Nekem a születésnapom és Valentin-nap szoritásában egy kérdés jutott eszembe. Megkérdezném a kedves ismerőseim (Facebooknak köszönhetően vannak párszázan), hogy mit szeretnek bennem. De őszintén. Romantikus máz és szülinapi gyorsköszöntések nélkül. Odafigyelünk egymás értékeire, tudjuk egyáltalán értékelni a másikat olyannak amilyen? Értékelj engem! (megjegyzéseket emilben, kommentként itt, vagy üzenetként a Facebookra várok).
15 éves a blogom
-
Hirtelen nem is tudom, hogyan fogjak bele bele ebbe a posztba, hiszen
túlzottan ömlengeni nem szeretnék, de azért mégis nagyon örömteli ez a
történés az él...
1 hete
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése