Journey is over

Veget ert az utunk. Nehez osszesiteni a 11 nap izgalmait, oromeit, faradtsagat, izzadasat. Jo volt elindulni. S jo lezarni az utat.

Azota Kata New Yorkban, az o varosaban landolt, en pedig Clevelandben, az en varosomban. Jo megerkezni a nem sivatagi, 4 evszakos eghajlatba, oda, ahol van zold, s ki lehet birni klima nelkul.

Nagy utat tettunk meg, kulon es egyutt is. Pozitiv elmenybol volt tobb, de azert a faradtsagos estek, a cimkeresesek neha bosszusagot okoztak. Nehez volt az utipoggyaszbol elni, az autoban letezni, naprol napra uj szallast es felfedeznivalot talalni. De megerte. Remelem, ez atjon a rovid beszamolokon, s a kepeken is (majd).

Nem egyszeru az utazas, egymashoz es a korulmenyekhez alkalmazkodni. Sok turelmet igenyel.
Kataval megoldottuk az egeszet, jol osszehoztuk. Utolag persze lehetunk okosabbak, legkozelebb jobban csinaljuk, ami most nem ment annyira.

Amerikaiva valni

Miota itt vagyok folyamatosan foglalkoztat a kerdes: Mitol amerikai az amerikai? Mitol lehet azza valni? Van-e egyaltalan amerikai embertipus?

Termeszetesen szamolok azzal, hogy nekem is amerikaiva kell valnom egy idore. Talan igy konnyebben megy a beilleszkedes, talan igy jobban elfogadnak.

Utunk soran nemi tortenelmi hatterinfora is szert tettunk. Indianokrol, spanyol hoditokrol, majd europai gyarmatositokrol. Ki az os-amerikai?
Jelenleg nagyon sokfele szint, vonast lehet felfedezni az itt elokon. Aki velunk talalkozott, s megtudta, hogy europaiak vagyunk, buszken kezdte sorolni Europabol jott felmenoit. Tobbnyire tobb nemzet kevereke a mostani ember.

Jomagam nem mutathatok fel szines felmenoket, magyar vagyok, az is maradok. Szoval maskent kell amerikaiva valnom. Probalkozom am trukkosen. Vettem amerikai zaszlot imitalo papucsot, legutobb egy tuti amcsi polot. Probalom magamra olteni az itteniek nemzettudatat, buszkeseget. Aztan szereztem cowboy-kalapot, kis idoutazas a multba, meg praktikus a jelenben. Napszemuveg letszukseglet odakint, a napot nem lehet elkerulni. Indian kulturaba is illeszkednek, egy csodas turkiz fulbevaloval. A feher amerikaisagba pedig a mosollyal, celtudattal lehet talan bejonni. Kotelezo elem a `How are you?` kerdes, ill. arra illedelmesen mosolyogva felelni.

Szoval tanulom az amerikaikat, alakitom a magam amerikaisagat. A fenti kepen epp egy original 60-as evekbeli hamburgerezoben. A hely furcsasaga, hogy csak mexikoi alkalmazottakat lattunk. Hat ennyit az amerikaisagrol.

...

Kiegeszitenem az elobbieket. Azzal, hogy miert is jo magyarnak lenni itt.
Utunk vegen nem szamitottunk ra, de elonyet lattuk a magyarsagunknak. A los angeles-i repteren nem tudtuk hol hagyni a csomagot a gep indulasaig, igy a Hilton Hotelben kotottunk ki. Ott egy kedves oregur felismerve, hogy mi magyarok vagyunk buszken ujsagolta, hogy neki jobaratja volt Dr. Teller. Marmint Teller Ede, a Nobel-dijas. Szoval o kikovezte nekunk az utat a mostani kedves gesztusig: a bacsika atvette bajos csomagjainkat, s meg kedvesen utba is igazitott.

Szoval magyarnak lenni jo.

:-))

California sunshine

Legutobb meg Phoenixbol irtam. Azota atszeltuk a sivatagot, s Californiaba ertunk.

A Colorado folyot atlepve (valahogy mindig az utunkba keveredett:) ertunk ebbe az allamba. A taj sokban hasonlit Arizonara: sziklas hegyek, sivatag, kaktuszok, keves zold. A meleg is szinte ugyanaz. Az ut legkemenyebb vezetos szakasza volt ez: a 10-es uton nyilegyenesen atjonni tobb 100 km-en keresztul Arizonabol Californiaba.

A taj sok titkot rejt. Az idojaras is. Az eg mar Phoenixben eleg haragos volt, Californiaban pedig csak ugy szorta a villamokat a hegyek mogott. Fenyes nappal, napsutesben. Aztan a radioadas megszakad es figyelmezteto uzenet hangzik el: aradasok varhatoak. Itt, ahol vizet sem latni? Talan a hirtelen jott eso mossa el az utat? Vegul megusztuk a katasztrofa-jelenetet, de ott lebegtek elottunk az itt jatszodo katasztrofafilmek. Aramszunet, vizhiany, ez eleg kozel all ehhez a videkhez.

Californiaban a Joshua Tree Nemzeti Parkot (lsd kep)neztuk meg eloszor. Ez a Mojave es a Colorado sivatagok kozott fekszik. Autoval atszeltuk, ugy volt, hogy valahol kempingezunk, de annyira kihalt volt a taj, hogy vegul a civilizacio mellett dontottunk es egy ut melletti motelben aludtunk.
A park a Joshua Tree-rol kapta a nevet. Ez a fa egy cserjeve novekedett yucca palma. Persze rajta kivul voltak mas novenyek is, foleg kaktuszok, kisebbek, nagyobbak. Meg allatok is, pl. talalkoztunk sivatagi nyullal, hatalmas sassal. Azert jo volt elhagyni a kietlen tajat es beerkezni az emberek altal lakott varosba.

Volt egy meglepi is az uton: a Pioneer Town. Ez egy eldugott helyen van, netes ajanloban Kata kinezete, de mivel nem volt rajta a terkepen nem sok esely volt megtalalni. De veletlenul epp mellette mentunk el. 1946-ban filmdiszletnek epitettek fel. Egy eredeti cowboy-western varoska bankkal, bortonnel, pubbal, hotellal. Neh0any hazban elnek, mashol muhely vagy uzlet mukodik. Tobb mint 100 filmet forgattak itt, manapsag foleg reklamokhoz es videoklippekhez hasznaljak.

Itt egy pelda, Ice Cube (amerikai rapper) nemreg keszult videoklipje, amiben feltunik L.A., Hollywood es a Pioneer Town is. A zeneert nem vallalok felelosseget.

http://www.youtube.com/watch?v=qUJnv-S2CoM&feature=related

Aztan lassan elertuk Los Angelest, a vegcelunkat. 100 merfolddel korabban mar az elovarosok leteroi jottek a fouton, s 5 (!) sav vezetett be innen a varosba. L.A. tipikus megapolisz, van felhokarcolos belvarosa, s egy sor ismert kulvaros. Mi Hollywoodot vettuk celba.

Hollywood Boulevard, tomeg, turistak, csillagok, ahogy a nagy konyvben meg van irva. Hatterben a Hollywood felirat a hegy oldalaban, az eloterben rengeteg ajandekbolt, etterem, szorakoztato hely. Sok is volt a zajlasbol, az emberekbol. Meg is allapitottuk, hogy itt mar nem olyan kedvesek, kozvetlenek a nepek. Mufurcak, durvak. A kepen kilatas Hollywoodbol a belvarosra.

Hollywoodbol az oceanhoz hajtottunk szallast keresni. Utkozben Melrose, Beverly Hills, az itteni milliomosok lakhelye. Megalltunk kertes hazakat nezegetni. Zold gyep, fasor, a rozsakat a mexikoi kertesz igazitja, az udvaron luxusautok allnak. Azert hosszutavon engem nyomasztana ez a legkor.
A tengert Santa Monicanal ertuk el. Hatalmas setanyok, rengeteg ember, utban a partra strandolni, szorfozni. Aztan Venice, meg mindig part, de mar hippisebb, lepukkantabb. Az altalunk kinezett hostel telthazas, a masik lepattant, draga. Igy vegul egy motelt alkudunk ki magunknak, tavolabb a parttol.

Este megvalunk a kis autonktol. 1800 merfoldet tettunk bele 9 nap alatt, benne laktunk, eltunk. Most ket nap auto nelkul.

Ma szombat, utolso elotti nap. Busszal jovunk be a varosba, Santa Monican akarunk az oceanban megmartozni. A buszon csak szines arcok: feketek, spanyolok, indianok, azsiaiak. Mennek munkaba, suliba. Mi vagyunk egyedul feherek. Fura erzes. A parton kod fogad, elvileg delutanra feloszlik. Csipos szel, itt mar nincs 40 fokos hoseg. Meg egy nap, s visszaterunk a hetkoznapokba.

Uti zenek

Az utazasunkra egesz CD-gyujtemenyt hoztam. Gondolva arra, hogy az unalmas radioadok helyett legalabb sajat zenet hallgassunk. Viszont tevedtunk: sok jo adot talaltunk, s szinte vegig a radio zeneit hallgattuk.

Ime egy kis valogatas a zenekbol.

Indulasnak egy kis lenduletes zene, Take me away, vagyis Vigyel el! Mi ezzel indultunk utnak.
http://www.youtube.com/watch?v=gUuYMAeSQ1c

Aztan amikor uton voltunk, mar nagyon otthonosan hallgattuk az itteni zeneket, koztuk a helyi, modern country-t. Meg mielott azt gondolnad, hogy a country valami regimodi dolog, hallgasd meg ezt. Carrie Underwood egy nagyon fiatal, tehetseges country-enekesno, a szamanak a cime All American Girls, vagyis Mind amerikai lanyok. Mint mi, en...
http://www.youtube.com/watch?v=m36xv75MJ4U&playnext=1&videos=CjQt9q-2iiI&feature=artistob

Kata nagy kedvence volt a kovetkezo szam. Ezt szinte minden nap jatszottak a radiok. The Turtles Happy Together, vagyis Egyutt boldogan.
http://www.youtube.com/watch?v=R8mMBT62rgQ&feature=related

Nagy elmenyunk volt, amikor az egyik arizonai kisvarosban beinvitaltak minket egy caraokee barba. Na ott valami fantasztikusan enekelte az egyik srac ezt a legendas szamot: Hotel California. A radiok nem igazan jatszottak, ill. Californiaba erve jott eloszor. Itt az eredetit hallhatjatok.
http://www.youtube.com/watch?v=1ygI3BZxdCY

Aztan utunk vegen, mar csaknem helyinek szamitottunk. Azok utan, hogy epp megdicsertek, hogy alig hallani akcentust nalam, buszken mondom, megcsinaltuk, akar amerikai lanyok is lehetnenk, de legalabbis American Women, ahogy a lenti szam is mondja.
http://www.youtube.com/watch?v=5Z_fsdWYXMA

Magyarok ha talalkoznak

Ezt az ejszakat Arizona fovarosaban Phoenixben toltottuk. Mar utkozben nott a hoseg, de ideerve valami eszmeletlen szauna fogad.


Hegyekkel korulveve fekszik a varos, oriasian elnyulva. Sokan figyelmeztettek, hogy itt aztan meleg lesz, s tenyleg: tobb mint 100 Fahrenheit, ami 40 fok folotti homersekletet jelent este!

Magyarokrol akartam irni. Utunk soran sehol nem talalkoztunk honfitarsakkal, pedig voltak helyek, ahol sok europai turistat talaltunk (pl. a Grand Canyon/nal franciak, hollandok, nemetek es meg csehek is voltak). Magyar szo sehol. Viszont ha megtudtak rolunk, honnan jottunk, egybol jottek a sztorik magyar kollegakrol, baratokro, vagy eppen budapesti utazasrol. Igaz volt indian neni, aki megkerdezte: az egy masik allam? (marmint Amerikan belul). Hat nagyon masik.

Szoval magyart Clevelandben talaltam, erkezesemkor, de errol majd meg irok. Illetve most talaltunk, Phonixben, ugyanis itt tolt egy evet egy gazdagreti ismeros leanyzo, aki magyarkent tanitja angolra a helyi kisiskolasokat! Nagy mutatvany volt hozza talalni. A varosban 1.5 orat bojongtunk, mire a tobb kilometeres uton rajottunk a helyes iranyra. Meg jo, hogy szamozzak az utakat, s a meroleges utkeresztezodesek sakktabla-szeruen futnak a vegtelenbe.

Magyaros modra finom vacsival vart minket Katica. Aztan magyar modra hajnalig be nem allt a szank. Sajnos reggel elbucsuztunk, o ment a suliba, mi pedig varost nezni.

Most Scottsdale varosaban vagyunk, ami egybeepult Phoenix-szel. Talalunk itt regi western utcakat, ajandekboltot, no meg konyvtarat, ahol hala az itteni rendszernek beiratkozas nelkul lehet ingyen netezni.

Arizona meglepetesei

Ha azt halljuk Arizona, akkor a voroslo sziklak, a sivatag es a kaktuszok jutnak eszunkbe. Ehhez kepest a Grand Canyont elhagyva zold a taj, eloszor orokzold cserjek, majd fenyoerdok, zold hegyek es viragos retek latszanak. Megpihenunk egy erdei to partjan, ahol furodni nem lehet, de horgaszni annal inkabb.

Az elso varos Williams, itt erjuk el a legendas 66-os utat. A Route 66-rol szol minden: az ut menti motelek, ajandekboltok, ettermek es kocsmak a regi korok hangulatat idezik. Talalunk itt eredeti 50-60-as evekbeli benzinkutat, elozenes grill ettermet. Az utcak szukek, foldszintes lapostetos hazakkal, nem gyozzuk fotozni a latvanyt.

Flagstaff a kornyek kozpontja, itt ejszakazunk. Szallast nem nehez talalni, hiszen szinte csak motelek sorakoznak az uton. Vegul egy hostelben talalunk helyet, a kozpontban, setatavolsagra a kocsmaktol. Este lesz, mire vacsorahoz jutunk: egy ir kocsmaban eszunk amerikai steaket es csirke-burgert, hozza mexikoi sor dukal. Ezzel meg nincs vege az estenek: elozenes klubokat keresunk. Disco-hangulatu tancos hely az egyik, caraoke bar a masik. Ez utobbinal kedves amerikai sracok invitalnak be minket, nemet mondani nem lehet. Meghokkento elmenyben lesz reszunk: a mikrofonert sorba allnak a vagany amerikai sracok! Hip-hop szerkoban cowboy notat dalol az egyik, a rocker pedig erzeki romantikus szamot dudol.

Flagstaffbol indulunk Phoenix fele. Utkozben jon Sedona varosa, korulotte egy nemzeti park, kanyonnal, folyoval, voros sziklakkal (Red Rocks). Az USA szellemi kozpontja van itt, spiritualis szekhely, ahol helyet talal minden egyhaz es szekta. Az egyik utcaban, a varoson kivul 6 templomot szamoltunk meg egymas mellett. Az egyik legismertebb egy sziklaszirtre epult, modern, betonepulet, mar messzirol latszik.

Sedona utan egy kis leterovel elindultunk egy kihalt banyavarost keresni. Jerome viragkorat a mult szazadban elte, a kontinens legnagyobb rezbanyaja volt itt. Fenykoraban 15 ezren eltek itt, banyaszok, befektetok. Aztan a banyat bezartak, elkoltoztek. A hetvenes evekben egyetlen ember elt meg itt, muzeumkent orizve a terseget. Aztan az o csaladja par fovel belakta a videket, muveszeket vonzottak, uzleteket nyitottak. Ma a turizmusbol elnek, mukodik a regi hotel, lathatoak a voroslampas negyed hazai.

Most reggel, shoppingoltunk kicsit, meg most voltak fenyek a varosfotozashoz.
Indulunk tovabb Phoenix fele. Holnap mar California jon!

Grand Canyon - az oriasok foldjen

Mint irtam, Utahban is ket napot toltottunk. Utah es Arizona hataran fekszik a Monument Valley, az ott toltott ejszaka utan indultunk at Arizonaba.

Arizona legnagyobb latvanyossaga a Grand Canyon, ezt nem kell bemutatni. Utunk soran mi is lattunk mar kanyonokat, sot a Colorado folyot tobbszor is kereszteztuk. Nos ez a Colorado szeli at a hatalmasnal hatalmasabb Grand Canyont is, a kanyon utan delnek fordul es igyekszik az ocean fele.

Estere ertunk a nemzeti parkba, ahol szinte ingyen kempingeztunk. Mivel itt egy oraval visszabb jarnak, a naplementet kevessel 7 ora utan tudtuk megnezni. Leirhatatlan (illetve a fenti kep akkor keszult, valamennyire talan atadja az elmenyt). Borus volt az eg az ejjel, kicsit esett is. Reggel ebreszto a napfelkeltehez, 5.40-kor. Meg mindig borult, de csak attor a felhok resein a felkelo nap. Aztan indulas aznapi turankra. Autonkat a latogato kozpontnal hagyjuk, onnan buszjaratok visznek a kanyonba. Az utvonal a kanyon deli tetejen vezet, tobb helyen kilatoponttal, ahol leszallunk, seta, fotozas, merenges. Hihetetlen a latvany, mint a posztereken (lsd a fenti kepen a hatunk mogott lathato posztert). Delutan lesz, 4-5 ora kirandulas utan kelunk utra delnek. Irany Arizona, ami tartogat meg meglepeteseket.

A kozepso kep az egyik parkban lako allatfajra utal. Igen, nagymacska, bojtos farokkal. Ez a puma (montain lion). De nem o uralja egyedul a tajat. Az egen hejak, sasok cirkalnak, s tartottak nekunk rogtonzott legibemutatot. A parkolokban mokusok ugralnak, hollok setalnak, s kunyeraljak civilizalodva a kajat. S a legnagyobb meglepi: reggel a kempingben az autonk elott egy negylabu setalt eleg peckesen. Vagy kolyokpuma volt, vagy sakal (coyote). Meg jo, hogy ejszaka nem volt kedve baratkozni velunk.

...

Nehany kiegeszites. Utunk soran nem a legismertebb latnivalok tetszettek a legjobban. Sot. Sokkal jobban bejottek nalunk a kisebb, ismeretlen, de hangulatos varoskak, a kisebb nemzeti parkok. A Grand Canyon nagysaga befogadasra alkalmatlan. Nem emberi lepteku. A kepek is hihetetlenek, amiket csinaltunk, s maga az is, hogy ott jartunk.

...