Az ősz színesben

Kivételesen száraz és hosszú, napos őszünk volt. A szezon legjobb képe a lenti. A szomszédságunkban készült Zuglóban.

Lakótelep - másként

Gondolnánk, hogy vannak nagyon is élhető lakótelepek a nagyvárosokban? Az egyik ilyen Budapest Kispest városrészében található és Wekerle-telep a neve. Nemrég itt egy vezetett túrán vettünk részt.


Wekerle Sándor pénzügyminiszter volt a 20. század elején. A századfordulón Budapest hatalmas fejlesztések történtek, rengeteg gyár épült, s a gyárakba vidékről jöttek a munkások. Nekik pedig lakásra volt szükségük. Wekerle ekkor gondolt egyet és egy városon kívüli üres területre 10 ezer főnek terveztetett lakótelepet.

A telep középpontjában egy négyszögletes tér, a mai Kós Károly tér található, itt futnak össze a sugárutak, s itt haladnak a buszjáratok is. A sugárutak mentén kisebb, fasorokkal szegélyezett utcák sorakoznak.

Kós Károly erdélyi építész és irodalmár volt, őt kérték fel a főtér megtervezésére. Olyan teret álmodott meg, ami egységes, de mégsem egysíkú. Egyforma házak helyett különálló, de egymás mellé csatolt házsort tervezett, amelyeket csak a főutak szelnek át.


A házak stílusa a történelmi korokat idézi: van itt erősen reneszánszra, gótikusra hajazó épület, de a népi építészet fa díszítései és tetői is megjelennek.


A tér közepén hatalmas park, ahol rengeteg a játszótér, a sétatér, a növény. Itt áll a telepet építtető Wekerle miniszeter és az építész Kós Károly szobra.

A főtér mögött vannak a szintén egységes tervek alapján, de különböző kinézetű lakóházak. Van közöttük ikerház, családi ház, soklakásos társasház. De praktikusan be vannak ide tervezve a templomok, az iskolák is.

Ha valahol, itt szívesen laknék. Mézeskalácsos házikók, melyek a középkor romantikáját, a történelmi óvárosokat idézik. Anno még figyeltek arra, hogy élhető, az emberhez és a természethez közel álló épületeket és tereket tervezzenek.

Ja, és itt található a Barátok közt sorozat kezdőképe és képzeletbeli helyszíne is, a Kós Károly tér sarkán. Ki gondolná, hogy ez nem egy mai épület, hanem már több, mint 100 éves?!


Az is érdekes, hogy hasonló lakótelepek ugyanebben az időszakban más városokban is épültek. Épp Győrben járva fedeztem fel a hasonlóságot a Wekerle-telep és az ottani Gyárváros lakóházai között. Itt egy érdekes oldal történelmi képekkel, amik jól mutatják a hasonlóságot. Mintha testvérek lennének a telepek...

Az idei balatoni szezon legjobb képei

Egy bolgár vallomásai

Doncsev Toso magyar és bolgár szülők gyermeke. Magyarországon nőtt fel, itt él, s ír magyarul és bolgárul. Az Egy bolgár vallomásai című kis kötet verseit, novelláit, esszéit gyűjtötte össze.

Sajátosan vegyül a szláv lélek a magyarral. A novellák történetei a bolgár vidéket varázsolják elénk, ami akár Magyarországon is lehetne. Nyarak és élmények az író gyerekkorából, illatok, növények, emberek.

Apja életbölcsességeit az alábbiakban fogalmazza meg:
"Az ember azért született a világra, hogy boldog legyen. Akkor leszel boldog, fiam, itt, a föld létben, ha kissé hasonlatossá válsz a jó istenhez, vagyis teremtesz valamit, akármilyen csekélységet bár, de olyasmit, ami a tied, kizárólag a tied. Hivatást, otthont, családot. Tanuld meg, hogy siker nélkül nincs boldogság. A siker pedig a céllal egyenlő, vagyis akkor vagy sikeres és boldog, ha a kitűzött célodat bármilyen akadály ellenére, de eléred."

Van novella, amiben Doncsev Toso egy bolgár tengerparti nyaraláshoz ad nagyon praktikus, ám vicces útmutatást. 

Rejtett kincsek nyomában

Keszthelyen gyakran megfordulok, megvan a bejáratott útvonalam, ahol ügyeket intézek, bevásárolok, ismerősökhöz megyek. Nemrég véletlenül elnéztem a kereszteződést, így egy kis utcába fordultunk be. Valódi kincset találtunk ott.

 A Goldmark Károly utca sarkán a Hévízre vezető út mellett egy kocsma található. A látvány alapján nem nagyon térnék be ebbe az utcába. Viszont most véletlenül épp ezen utca végén kanyarodtunk be, s a túlsó felén egy kovácsoltvas kerítés mögött klasszicista stílusú épületre lettünk figyelmesek. Vajon ez egy kúria? Romos kastély?

Megálltunk és bekukucskáltunk. Az épület falán héber betűket láttunk, így egy elhagyott zsinagógára tippeltünk. A vaskapun található nyitvatartás szerint ez a helyi izraelita közösség temetője. A kulcsot a szemközti házban lakó néninél kerestük, aki ugyan már nem él, de a kedves szomszéd néni beengedett minket az egyébként nyitott kapun.

A klasszicista épület egy szimetrikus és harmonikus ház, nem gondolnánk, hogy halottasházként szolgál. Az épületet még ma is használják, hiszen a városban aktív zsidó közösség él, s ők még ide temetkeznek. Furcsamód a főépület mellett egy bérlakás is megbúvik, ahol albérlők laknak. Az ő kertjükön át tudunk bemenni a temetőbe.

A temető már kivülről hatalmasnak tűnt a magas kőfalakkal körülzárva, az óriás ősfák árnyékában. A mérete idebent is lenyűgöző. Több száz "jó" állapotú sír van itt, a fejfák különböző korokból és számos nyelven íródtak. A 20. századi holokauszt miatt a legtöbb sír a 30-as évekig készült. Aztán óriási időszünettel néhány Auschwitzban elpusztult hozzátartozóra utaló emléktáblát találunk, s van pár sír az elmúlt 20-30 évből is.
 

A falhoz közelebbi sorokban az 1800-as évekből vannak sírok. Ezek stílusa is másabb, illetve a feliratuk nem magyar, hanem német. 48-as szabadságharcos fejfája büszkén hordozza a nemzetiszín szalagot. A még régebbi (1700-as talán) sírköveken már alig kivehetőek a feliratok, főleg héber betűket látunk.














A temetőben sétálva megelevenedik a történelem. Az évszázadok harcai, katasztrófái mögött képzeletben az itt nyugvó különleges nevű hölgyekkel és urakkal találkozunk. Az útikönyvekben nem igazán találunk infót erről a varázslatos helyről. De aki kalandvágyó, annak érdemes felkeresnie. A cím: Keszthely, Goldmark K. u. 33.

Szappanbuborék

Valaki szappanbuborékot fúj,
Mindegy most, hogy Isten, vagy kisgyerek,
Világokat kelt életre a száj,
Mely szappanbuborékot ereget.

És szállnak, libegnek a fényes gömbök,
És szétpattannak - s elnyeli az ég. -
Egy szappanbuborék is egy világ,
S egy világ is egy szappanbuborék.

(Reményik Sándor)

A Magnólia sztori

Pár éve lettem figyelmes egy kreatív házaspárra, akik azon kívül, hogy lakásokat és házakat alakítanak át, saját tévéműsort működtetnek, könyvet adnak ki, s lakberendezési boltot üzemeltetnek. A Magnolia márkanév már akkor nagyon kreatívnak és egyedinek tűnt. Most viszont, megszereztem a történetüket bemutató könyvet és a mélyére ástam ennek a sikertörténetnek.

Joanna és Chip Gaines átlagos amerikai családból jönnek. Véletlenül találkoznak, pedig ugyanarra az egyetemre jártak. Jo a félénk koreai-amerikai lány és Chip a nagyszájú, vagány sportoló. Ellentétek, akik az összes furcsaság ellenére korán összekötötték az életüket és kiderült, együtt sokkal több ötletük van, s sorozatos vállalkozóvá váltak.

Jo szereti a biztonságot, míg Chip gondolkodás nélkül belevág az újba. Lerobbant lakásokat vettek meg, újítottak fel, majd adtak bérbe először diákoknak, majd családi házakat renováltak. Időközben sorra születtek a gyerekeik, összesen négy apróság mellett is vitték tovább az ötleteket. Az átalakítások mellett Jo lakberendezési boltot nyitott. Saját otthonuk is állandóan változik: kilátástalan házakba visznek életet, majd beköltöznek, s hamarosan tovább állnak. A kreativitásukra az egyik tévécsatorna is felfigyelt, s saját tévéműsort indítottak velük.

Ma már a Magnolia birodalom havi magazint ad ki, a lap ott van Oprah magazinja mellett az újságosstandokon. A kis lakberendezési bolt tízezer négyzetméteres óriási bevásárlóközpont lett, webshop-pal és kreatív foglalkozásokkal.

A könyv jól bemutatja a siker mögötti nehézségeket, a könnyeket, a pénzügyi veszteséget, az állandó bizonytalanságot. De ugyanúgy bemutatja a pár stabil kapaszkodóját egymásba és Istenben. A nehézségekből mindig kilábaltak és a rossz mindig jóra fordult. Hétköznapi csodákat élnek meg együtt és ezt sugározzák a vevőik, megrendelőik, szomszédaik felé.

Akit érdekel, itt van pár link a Magnolia birodalomhoz:
könyvek
tévéműsor
bolt