Kicsit felfüggesztettem a blogírást és a világ körüli könyvbeszámolókat is. Túl sok mindent zajlott párhuzamosan: állást változtattam, egyetemi dolgozatokat írtam, s alig maradt kreatív időm és erőm a "szabad" írásra. Eltelt egy év bejegyzés nélkül. Furcsa, de nem éreztem szükségét a felesleges gondolatoknak, bejegyzéseknek.
Most viszont két nagyszerű könyvet is olvastam, amelyek jól illeszkednek a nemzetközi olvasmányaim közé. Törökországba utaztam a könyvekkel, oda, ahol még sosem jártam, de ahová most már eléggé el szeretnék jutni. Isztambul foglalkoztatott már korábban, meg a török vidék, az antik városok, a Kis-ázsiai félsziget. S lám most mások írásain keresztül tudtam betekinteni ebbe a gazdag történelemmel és kultúrával rendelkező országba.
Először nem is Törökországban, hanem a hatalmas Oszmán Birodalomban kalandoztam. Mivel nem nézek tévét, így lemaradtam a napi sorozatokról, szappanoperákról, viszont azért a török sorozatok népszerűsége hozzám is eljutott. Nem igazán értettem, hogy a magyar közönségnek miért lehet érdekes egy tőlünk ennyire más kultúrájú történet. Viszont Szulejmán szultán és felesége, Hürem története kiváncsivá tett. Hogyan lehet, hogy egy török sorozatban fehér bőrű, zöld szemű, vörös és szőke hajú főhősök vannak, miközben az általunk ismert törökök mind barna hajúak és barna szeműek?
Keresni kezdtem valami nekem való olvasnivalót. Végül az amerikai történész, Leslie Peirce: Empress of the East: How a European Slave Girl Became Queen of the Ottoman Empire című (magyarul: A Kelet császárnője: Hogyan lett egy európai rabszolganőből az Oszmán Birodalom királynője) "tudományos" életrajzát szereztem be és olvastam el.
A könyv borítója máris közelebb hozott a teleregények főhőseihez: egy reneszánsz festmény nőalakja szőke hajfürtőkkel és világos bőrrel, szemmel néz vissza ránk. Ő Hürem szultána, vagy ahogyan a nyugati történészek és kortárs írók nevezték: Roxelana. Ez a latin eredetű név utal a származására: pontosan nem tudni, de valószínűleg az akkori Orosz Birodalom ukrán területéről hurcolták el a tizenéves lányt, aki hosszú utazás során jutott éppen a török szultán háremébe. Európai nőként keresztény volt, akit rabszolgává tettek. Érdekes, hogy az angol rabszolga szó (slave) a "szláv" szóból ered! A középkorban ugyanis a portyázó tatárok és más nomád népek a szláv lakosokat tömegével adták el többek között rabszolgának a Török Birodalomban.
Roxelana 17 évesen került a szultánhoz, s még annak trónra kerülése előtt ágyasa lett. A férfi szultáni "kinevezése" után is megtartotta a lányt, akit anyja halála után hivatalosan is feleségül vett és a történelemben először uralkodófeleségként ismerte el. Mindaddig a szultánfeleségek feladata kimerült abban, hogy trónörököst szüljenek és a fiúkat harcos uralkodóvá neveljék. Ám Roxelana elérte, hogy őt partnernek kormányzótársnak tekintette Nagy Szulejmán. Miközben a szultán seregeivel hosszú hónapokra csatába indult, felesége hűségesen hazavárta, nevelte fiait, akik őt váltották a trónon. Hosszú időt töltöttek együtt, ezalatt a birodalom határai a Balkánon keresztül Magyarországig, csaknem Bécsig kitolódtak. A szultána anyagilag támogatta a rászorultakat, iskolákat, mecseteket építtetett, egész városrészeket fejlesztett. Még azt is elérte, hogy a szokásokkal ellentétben nem külön női palotában, a férjétől távol élt, hanem beköltözött a szultán palotájába, hogy mindig elérhető legyen. Több nyelven beszélt és külföldi diplomatákkal levelezett.
A történelmi életrajz után egy kortárs regényt választottam, ami ráadásul egy női szerző írása. A török származású Elif Shafak: Éva három lánya című regénye nemrégiben jelent meg, s nagyon sok közelmúltbeli utalás van benne. A vaskos regény főhőse Peri, aki tradicionális török családba születik Isztambulban, de apja reformszemléletének köszönhetően Oxfordba küldi tanulni. Diplomás nőként modern utat szánnak neki, viszont a lány épp a nyugati világban szembesül azzal, hogy mennyire nincs tisztában a keleti kultúrával, a vallási örökségével. Anyja buzgó hívő, de apja szilárdan elutasítja a vallást.
Peri a két véglet között vívódva beiratkozik a forradalmi Aznar professzor filozófiaórájára, ahol Isten létét kutatják. Itt ismeri meg a szabadszájú és független életű Shirin-t, aki Iránból származik, de szembeszegül az iszlám vallással. A másik "barátnő" és lakótárs Mona lesz, aki Palesztinából jött, fejkendőt hord, s nagyon fontos és meghatározó az életében a hite. A három lány összetűzésbe kerül egymással és a professzorukkal is. Nem is annyira a történtek a lenyűgözőek, hanem a gondolatok, ami a lányok fejében, s főként a főhős, Peri fejében fejlődnek.
Szóval folytatom a világ körüli utazást. Most igencsak korlátozottak az utazási lehetőségeink, de épp a karantén és az itthonlét hoz elém sok jó olvasmányt.
